Érdemes palás házat nézni vagy inkább kerüld? Kell az azbeszttől félni? Hogyan lehet felújítani? Hogyan kell/lehet bontani? Mennyibe kerül az ártalmatlanítás? Ha ilyen kérdések kavarognak benned, akkor ez a cikk neked szól!
Az azbesztről röviden, tömören
Az azbeszt egy természetes ásvány, amit szálas formában hőszigetelésnek vagy cementtel esetleg műgyantával keverve formára préselve (pl. pala, cső) hoztak forgalomba. Kiterjedt mennyiségben az 1970-es évekig alkalmazták, a felhasználását a ’80-as években kezdték szigorítani, de véglegesen idehaza csak 2005-ben tiltották be.
Egészségügyi gondot a levegőbe kerülő apró azbeszt szálak okoznak, mely a tüdőben először hegesedést, majd később akár rákot is okozhat. Ebből kifolyólag beltérben, ahol fel tud dúsulni, sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint például kültérben. Azt is kimutatták a vizsgálatok, hogy az azbesztet tartalmazó tetőről kimosódó azbeszt a környező talajban fel tud halmozódni.
A leggyakoribb hazai termékek: szálas csőszigetelés, rombuszpala, hullámpala, eternit cső.
Ezek közül mi leggyakrabban a tetőfedő-anyagokkal találkozunk.
Rombuszpala, hullámpala, szálcement
Azután is gyártottak ugyanolyan kinézetű rombuszpalákat, hogy az azbeszt használatát korlátozni kezdték. Mivel a kinézete nem változott, ezért nehéz megállapítani, hogy az adott anyag tartalmaz-e azbesztet, vagy sem. Ha a tetőfedés korából esetleg azt lehet sejteni, hogy későbbi (1980 utáni), akkor érdemes a tető különböző pontjairól vett 2-3 mintát kifejezetten erre szakosodott laborban bevizsgáltatni. A vizsgálat csupán pár tízezer forint az azbesztmentesítés több százezres költségéhez képest.
Több gyártó kínálatában ma is megtalálható a klasszikus kinézetű, de garantáltan azbesztmentes és könnyű szálcement (síkpala) fedőanyag, ma is több színben kapható. Létezik természetes verzióban is, annak terméspala a neve és van hasonló kinézetű fémlemez is, melyet tetőfedő rombusz néven lehet megtalálni.
Pala tető bontása és azbesztmentesítés
Az azbeszt a kültérben az egészségre közvetlenül nem káros, így akár maradhatna is a palatető, ha jó állapotban van – de általában nincs.
Sokszor a tető szerkezet maga rosszabb állapotban van, mint a pala fedés rajta.
Viszont ami a régebbi palatetőknél szinte sosincs, az a másodlagos csapadékvíz-védelem, azaz a fólia a tetőfedés alatt. Tehát ha szeretnél tetőteret beépíteni vagy a hőszigetelés és a tető fa szerkezetének további állapotromlását megelőzni, akkor érdemes a tetőfedés alá a fóliát elhelyezni. Ez sajnos a tetőfedés és a lécezés bontásával jár. Mivel a pala igen törékeny, ezért nem kizárt hogy nagy mennyiséget kéne pótolni, vagy mást szeretnél látni a tetőn, így a végeredmény tetőfedés-csere és azbesztmentesítés lesz (ha azbesztes).
A bontást akár házilag is szabad végezni. Szabad térben, ha el lehet kerülni az elemek törését, még maszk viselése sem feltétlenül szükséges. Van, aki a szálak elszabadulása ellen a pala belocsolását javasolja. Én inkább azt javaslom, hogy ne legyen vizes (mert nehéz lesz a mérlegelésnél), inkább szépen egyben kell leszedni és rakásolni, de mindenki döntsön saját belátása szerint.
Az AI ezt írta nekem a témával kapcsolatban:
„Fontos tudni, hogy az azbesztpala saját kezűleg történő bontása és elszállítása rendkívül veszélyes, és súlyos büntetéseket vonhat maga után a nem megfelelő eljárás miatt. Az azbeszt veszélyes hulladéknak minősül, ezért kezelése, szállítása és ártalmatlanítása szigorú szabályokhoz kötött.
A jogszabályok szerint magánszemély csak akkor szállíthat el azbeszthulladékot, ha:
- az saját ingatlanán keletkezett,
- megfelelő, zárt gyűjtőedényben (pl. speciális, ADR minősítésű zsákban) van,
- és nem üzletszerűen történik a szállítás.
A legtöbb hulladékudvar nem fogadja be azbeszthulladékot. Leadása kizárólag a veszélyes hulladék kezelésére engedéllyel rendelkező telephelyeken lehetséges.
A legbiztonságosabb és leginkább jogszabálykövető eljárás tehát az, ha egy szakcéget bízol meg a teljes folyamattal, a bontástól az elszállításig és az ártalmatlanításig. Ezzel elkerülhető a saját egészséged, a környezet és a pénzbírság kockázata.
Szakszerű, szervezett munkavégzés esetén (céggel történő bontás)
Ha egy hivatalos, azbesztmentesítésre szakosodott céget bízol meg a bontással, a felelősség nagy része az övék. A cégnek kell bejelentenie a munkát, és nekik kell gondoskodniuk a jogszabályoknak megfelelő eljárásról. A bejelentést a következő hatóságok felé kell megtenni:
- Munkavédelmi hatóság: A bontási tevékenységet a munka megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a munkavégzés helye szerinti munkavédelmi hatóságnak.
- Környezetvédelmi hatóság: A bontási munkatervet be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek is.
A bontást végző cégnek rendelkeznie kell az összes szükséges engedéllyel, és gondoskodnia kell a szakszerű bontásról, a keletkezett veszélyes hulladék megfelelő csomagolásáról (pl. big-bag zsákokba) és elszállításáról egy erre a célra kijelölt lerakóhelyre. A munka végeztével a cégnek kell átadnia a megfelelő dokumentációt és a hulladékkezelési bizonylatot is.„
Mennyibe kerül az azbesztmentesítés?
Az ügyfelektől változó számokat lehet hallani, egy biztos: az ár helyileg is változó, anyagtól és mennyiségtől is függ, illetve a vállalkozón és a megrendelt szolgáltatáson is sok múlik (pl. bontanak is, vagy csak elszállítanak), meg persze attól is, hogy milyen messzire kell azt szállítani. Még a veszélyes hulladékot átvevő telepek közül is kevés kezel azbesztet, ezért fordulhat elő, hogy nem is a hulladék átadása a legnagyobb díjtétel, hanem a szállítás, valamint a zsákolás és rakodás.
A veszélyes hulladék lerakási díját kg-ban mérik, tehát mérlegelik. Ezért hátrány lehet, ha a porzás ellen a belocsolás mellett dönt valaki és a vizes palát kell lemérni.
A másik, hogy volt, aki m3 árat mondott. Mivel minden szeméttelep Ft/kg-ban szabja az árakat, kicsit félek, hogy a m3-ben magadott azbesztelszállítás valahol egy sima szeméttelepen kötött ki ‘vegyes építési hulladékként‘, netán hulladéktelepi befogadói nyilatkozat nélkül csak leborították valahova. A lényeg, hogy amikor hivatalosan elszállít valaki egy hulladékot a hulladékkezelőhöz, arról befogadó nyilatkozatot ad ki. Így kerülhető el, hogy a szállítmány célt tévesszen! Az is látszik rajta, hogy hol, mit és mennyit vettek át, pl. beton, tégla, építési hulladék, vegyes hulladék (ami ebben az esetben nem jó), vagy 17 06 05* Azbesztet tartalmazó építőanyag (ez jó).
Tehát ha azbeszt mentesítesz, mindenképpen kérd el a befogadó nyilatkozatot is, mint egy nyugtát!
Pontos összeget a fentiek miatt én sem tudok mondani, de talán 0,5 és 1,5 millió között lehet kalkulálni. Azt javaslom, hogy kérj pontos árajánlatot több közeli vállalkozótól (ne csak egytől). Mindenkinek az árajánlata ugyanarra szóljon, és szerepeljen benne a azbeszt hulladékkezelési bizonylat is!
Napelem palatetőre
Ezt nem szeretik a napelemes cégek a rögzítési nehézségek és a pala rideg törése miatt. Ha napelem is szerepel a távlati tervekben, akkor érdemes valamilyen más megoldást keresni, tehát valószínűleg fedést kell cserélni.
Palatető felújítása
A pala tető felújításának legelegánsabb módja, ha a fenteiknek megfelelően szépen, szabályszerűen lebontásra és ártalmatlanításra kerül, utána pedig egy új fedés létesül. Vannak (sajnos) olcsóbb, megúszós megoldások is, ami jó ötletnek tűnik, amikor te vagy a tulajdonos. De ha eladásra kerül a sor, akkor azért gyakran felszalad a szemöldök egy-másik megoldás láttán és lehet, hogy emiatt néhány vevőjelölt hátat is fordít.
Ha elbontásra került a pala, akkor új fedést kell választani. A fedés kiválasztásánál (súly) figyelembe kell venni a tető szerkezet állapotát (teherbírás és károsodások) is. A palás fedés könnyű, ezért a palás tetők gyakran rendkívül anyagtakarékos módon épültek!
Összegyűjtöttem a különböző fedések hozzávetőleges súlyait, hogy jobban érzékelhető legyen a probléma. Az alátét fólia és a lécezés ezekben az értékekben nem szerepel, hiszen azt vegyük adottságnak és nagyjából mindenhol szükséges. Viszont ahol teljes felületű alátámasztás a követelmény (fém tetőfedő rombusz és bitumenes zsindely), ott a teljes felületű deszkázat vagy OSB súlya is szerepel a lenti értékekben.
Különböző tetőfedések súlya:
- cserepeslemez: 4-6 kg/m2
- régi azbesztes rombuszpala: 6-12 kg/m2 (száraz és esőáztatta súly)
- újféle fém tetőfedő rombusz (teljes felületű deszkázattal): 12 kg/m2
- újféle szálcement rombuszpala: 17 kg/m2
- bitumenes zsindely fedés (OSB-vel és alátétlemezzel): 18 kg/m2
- egyenes vágású hornyolt agyagcserép: 42-49 kg/m2
- betoncserép: 43 kg/m2
- hódfarkú kettős cserépfedés: 58-66 kg/m2
Így vagy megerősítés válhat szükségessé, vagy valamilyen extra könnyű fedést javasolt keresni, ami jelenleg az esetek többségében a cserepeslemez. A cserepeslemezzel két baj van:
- Nagyon zörög, kong, ha esik az eső vagy a jég. Üres padlás esetén nem annyira zavaró, de ha be van építve (és ott alszol), akkor egyéni érzékenységtől függően akár elviselhetetlen is lehet.
- A cserepeslemezre sok kamu-bádogos szakosodott, mert jóformán ez a legolcsóbb megoldás és sok embereknek egyszerűen erre van kerete. Emiatt ez egy önálló kókler-szektort hívott életre, így nagyon nézd meg, kire bízod a kivitelezést!
A kevésbé elegánsabb megoldások közé az tartozik, amikor bennmarad az azbeszt:
- Biztosan te is számtalan olyan házat láttál már, ahol egyszerűen leterítették piros cserép mintás bitumenes lemezzel a palát (~4-5 kg/m2).
- A másik eljárás, hogy a palára rászerelik a hullámlemez tetőt.
Ha ez utóbbi verzióban -azaz a légréses tető-a-tetőn megoldásnál- sikerül jól megoldani a héjalás alatti átszellőztetést, akkor még akár jót is tud tenni a belső klímának (pár fokkal csökkenhet a nyári hőmérséklet belül, azaz kevesebbet kell hűteni). Mindkét esetben némi többlet teher kerül a tetőre.
De ezeket a megúszós megoldásokat egy következő vevő nem biztos, hogy meg akarja venni.
Végül erre figyelj még!
1. Aki olcsón szállít el hulladékot, nem biztos, hogy legálisan teszi és kezeli azt és valóan oda kerül, ahova kéne neki. Lehet, hogy az erdőben vagy az árok szélén landol.
2. Az ács, a tetőfedő és a bádogos három különböző szakma. Gyakran előfordul, hogy a brigádban van ilyen is, olyan is, de a tetőfedő alapból nem ács és nem is bádogos. Azt meg csak csendben teszem hozzá, hogy attól még, hogy valaki 20 éve csinálja azt, amit csinál, vagy látott már közelről ácsot, még nem válik azzá.
3. A tetőfedés csere nem tetőfelújítás! Még ha gyakran annak is hívják. Nekünk (mérnököknek) a tető a szerkezetet jelenti, nem pedig a cserepet vagy a palát, ami rajta van. Ebből jönnek az olyan félreértések, amikor tetőfelújításról írnak a hirdetésben, közben meg csak le lett festve a régi cserép (megtörtént eset!), vagy a héjalás lett lecserélve az amúgy kétes állapotú szerkezeten. Hallottam olyan esetről is, ahol összedőlt a tető a cserepeslemezes „felújítás” után fél évvel. Persze a vállalkozót nem érték el utána. Nyilván se szerződés, se számla, se garancia, se felelősségbiztosítás nem volt. Tulajdonképpen az a vállalkozó hivatalosan ott sem járt…
4. Bárminemű tetőfelújítás előtt ne az ácstól vagy a kamu-bádogosoktól várj szakmai javaslatot, mert még egy szakképesítéssel rendelkező ács sem tanult fa gerenda méretezést, legfeljebb tapasztalatból tud beszélni. Sokszor még az ácsok sem vesznek tudomást a fa károsodásáról. Ha pedig kihívsz egy tetőfedőt, hogy „na kérem, itt cserép fedés csere a feladat”, akkor ő nem biztos, hogy elkezdi vizsgálgatni a fa gerendákat (a fafödémet meg pláne nem), így nem várhatsz komplex megoldást. Lehet, hogy ráköltesz valami olyanra sok milliót, ami egyébként bontandó állapotú lenne. Ó, hányszor láttam már ilyet…
5. Hogy ezt elkerüld, mielőtt héjalás cserébe vagy tetőfelújításba kezdesz, nézesd meg a szerkezetet egy faipari mérnökkel/faanyagvédelmi szakértővel, hogy mennyire károsodott a faanyag (nem csak a tető, a fafödém is!), mit kell vagy lehet vele kezdeni? Miután kiderült, hogy mennyire károsodott a szerkezet, egy statikus tud véleményt mondani a terhelhetőségről, vagy a kiválasztott tetőfedés függvényében a szükséges megerősítésről. A két mérnök költsége legyen mondjuk 500 ezer Ft. Ha a tető összedől vagy újra kell kezdeni a felújítást, akkor meg vesztettél egy kockaház esetében 2-5 millió Ft-ot.
Megéri spórolni?
Érdemes azbesztpalás házat nézni?
Műszaki szempontból megoldható. Az ilyen tetővel rendelkező házak amúgy is már többnyire megérettek egy kisebb-nagyobb tetőfelújításra, mint ahogyan a hasonló korú cseréptetősek is!
Egészségügyi szempontból nem jelent közvetlen kockázatot, mivel kültérben van.
Pénzügyi szempontból egy kicsit többe kerül, mint egy azbesztmentes ingatlan. Esetleg érdemes alkudni az árból erre való hivatkozással.
A fentiek alapján kizáró ok legfeljebb az anyagi keretek lehetnek, vagy az, ha valaki nem vágyik tetőfelújításra.
Tehát nincs egyértelmű válasz, mindenki a saját élethelyzete függvényében mérlegeljen.
Képek és szöveg: © Micskei Bernadett (okl. építészmérnök, ingatlanvagyon-értékelő, beruházási projektvezető)
Főoldal: ingatlanmernok.hu