Faanyagvédelem – I. rész

Mi is az a faanyagvédelem és miért fontos? Mi károsíthatja a fát, és hogyan lehet védekezni ellene? Létezik-e vegyszermentes védelem? Hogyan okozhat életveszélyes helyzetet egy tető vagy egy fa födém? A faanyagvédelemről szóló interjú első részében többek között erről lesz szó.

Mindennapos és nem mindennapi esetekről mesél nekem Papp László okleveles faipari mérnök, faanyagvédelmi és műemléki épületdiagnosztikai szakértő, faanyagvédelmi tervező, műszaki ellenőr és szakkivitelező.

Ismét nem lett rövid az interjú, de cserébe könnyen érthető. Gyertek, másszunk fel együtt a padlásra és pillantsatok bele a faanyagvédelem világába!

– Egy átlagembernek miért fontos a faanyagvédelem?

– A legtöbb ingatlanban valamilyen formában előfordul a fa: a tető, a födém, olykor maga a fal is fából van, illetve fa ablak, fa parketta, fa bútor szinte mindenhol megtalálható. A fa érték, nem is olcsó és ha nem vigyázunk rá, nemcsak hamar tönkre mehet, de akár veszélyes állapotot is előidézhet.

– Mivel foglalkozik a faanyagvédelem?

– A faanyagvédelem alapvetően a már kitermelt, beépített faszerkezeteknek az állagvédelmével, megóvásával foglalkozik. A faanyagnak különböző károsítói vannak, gombák, rovarok, biotikus, abiotikus károsítók, akár környezeti hatások, de éppen lehet az ember is, vagy tűzeset. A faanyagvédelem lényege az, hogy a már felhasznált, drága pénzen megvásárolt faanyagainkat, beépített szerkezeteinket hosszú távon megóvjuk a tönkremenetellel szemben.

A hatékony faanyagvédelem azonban többet jelent, mint csupán vegyszerek használata.

Illetve a faanyagvédelemnek van egy környezetvédelmi szerepe is, mert minél inkább megvédjük a felhasznált faanyagokat a tönkremeneteltől, annál kevesebb fát kell kivágni.

– Súlyos állapotokkal találkozol, amikor már igazából késő faanyagvédelemről beszélni?

– Nem egyszer kerestek meg ingatlanvásárlás előtt, és nem egy olyan épület volt, amiről inkább lebeszéltem a vásárlót, hogy ne vegye meg, mert olyan rejtett hibái vannak. Lehet ez kifejezetten fából készült gerendaház vagy rönkház, vagy könnyűszerkezetes ház, de volt már, hogy egy ácsolt szerkezetű tető esetén is lebeszéltem az illetőt az ingatlanvásárlásról. Másokat meg adott esetben megnyugtat az, hogy átvizsgáljuk előtte a szerkezetet, és kiderül, hogy nincs sok probléma, vagy nincs olyan mértékű károsodás, amit ne lehetne gazdaságosan orvosolni. Kérdésedre a válasz egyértelműen igen. Gyakran találok sajnos olyan állapotot, ami gazdasági totálkárnak tekinthető, nem csak lakóházak esetén. Nem egy kilátót, meg fatornyot kellett lebontani az elmúlt időben. De ez egy másik terület.

– Melyek a leggyakoribb fa károsítók?

– Vannak különböző rovarok, gombák, illetve környezeti tényezők is. Ebből általában amivel a lakosság találkozik, és jellemzően megkeresnek bennünket az, hogy szú rágja a fát. Mindenki szúnak hív minden fát károsító rágóbogarat, ami egy ilyen közkeletű név, de a lényeg az, hogy mi tudjuk, hogy mire gondolnak. Vannak azonban cincérfélék, farontó lepkék és fakárosító darazsak is, bár általában a darazsak nem mint tápanyagot eszik a fát. Azok a bogarak a veszélyesebbek, amelyek táplálékul fogyasztják a fát, mert a károsítás mértéke ott sokkal jelentősebb tud lenni, ami pedig a fa teherbírásának csökkenéséhez vezet. Egyébként visszatérve a szúfélékre, ők hivatalosan az élő fát károsítják.

A rovarok mellett a gombák is nagyon drasztikus károkat okoznak. Jellemzően a gombák valamilyen vizesedéshez, beázáshoz, csőtöréshez, egyéb olyan épülethibához kötődnek, ami nedvességhez, páralecsapódáshoz vezet, és így meg tudnak telepedni. Gyakorlatilag minden korhadást valamilyen farontó gomba okoz.

A rovarok is jelentős szilárdságvesztést tudnak okozni, azonban jellemzően hosszabb idő alatt. A gombák viszont sokkal drasztikusabb szilárdságcsökkenést idéznek elő, sokkal rövidebb idő alatt.

– Mennyi idő alatt tud kritikus károsodást okozni egy gomba?

– Mondjuk egy könnyező házi gombafertőzés megjelenése egy év alatt is elég jelentős szilárdságvesztést okoz. Adott esetben következménye lehet mondjuk egy födémleszakadás, ami életveszélyes állapotokat is teremthet. Nem egy olyan épületben voltam, akár középületről, családi házról legyen szó, ami olyan állapotú volt, hogy én nem mertem rálépni a födémre.

A rovarok, gombák mellett még beszélnék pár szót a penészről is, tulajdonképpen az is egyfajta gomba, nem korhatást okozó gombáról van szó a penész esetében, viszont esztétikai problémákat okoz a faanyagon is. Ami fontos, hogy a penészek főleg egészségkárosító hatása van, nem is annyira faanyag károsító hatásuk, viszont a kiirtásuk nem egyszerű. Kiszárítható, de aztán hogy egy károsodott, elszíneződött penészes faanyag hogyan nyerheti vissza az esztétikumát, az egy másik kérdés. Továbbá a penész sajnos elősegíti a farontó gombák megtelepedését.

Tehát, hogyha valahol penészesedés van, akkor ott sokkal könnyebben ki tud alakulni korhadás is, ami lehet, hogy egyébként nem jelentkezett volna. Vagy akár egy könnyező házi gombafertőzés is kialakulhat az épületben, ami szélsőséges esetben akár odáig is tud fajulni, hogy le kell bontani az épületet, vagy egy adott részét.

– Régen hogyan védték meg a fát a károsítóktól?

– Fontos tudni, hogy a faanyagvédelemnek nem a különböző vegyszerekről kéne szólniuk, hanem a hozzáértő építkezésnél, a megfelelő szerkezeti rétegrendi kialakításoknál, a megfelelő minőségű faanyag kiválasztásánál kezdődik. Ismerni kell a faanyagnak azokat a tulajdonságait, hogy hova mit építünk, vagy mit nem építünk. Nem szerencsés például talajkontaktusnak, közvetlen csapadéknak kitett szerkezeteket kezeletlenül építeni, de a faanyagvédelemnek csak egy kisebb része a vegyszeres védelem.

A technikai faanyagvédelem arról szól, hogy hogyan képzek ki egy csomópontot, hogyan védem meg azt a nedvesedéstől. Ez sokkal nagyobb szerepet játszik az állagmegóvásban, de emellett természetesen vegyszerekkel is védjük ma is a fát.

Tehát régen például a beépítésre szánt faanyagot nem 10-20-30 év alatt termelték ki, hanem sokszor többszáz éves faanyagokat építettek be. Sokkal sűrűbb évgyűrűkkel, sokkal tömörebb szerkezettel rendelkeztek régen a fák, amikor még a Nagy-Magyarország területén voltak olyan erdejeink, ahol a maiaknál sokkal jobb minőségű fa volt elérhető. A faanyagvédelem a jó minőségű faanyag beépítésével már szinte adott volt.

De már akkor is voltak fakonzerváló eljárások, például ammóniába áztatták a faanyagot, olajokkal kezelték, vagy mésszel festették át. Viszont ami a gombák csírázása ellen talán jó lehetett, az nem védett a rovarok ellen. A vasúti talpfákat, fazsindelyeket kátrányos áztatással tették időtállóbbá. Később pentaklórfenol, arzén és krómvegyületekkel is kezelték a fát, de mára ezeket a mérgeket kivonták a forgalomból.

Az elszenesítés egy hatékony faanyagvédelmi módszer volt, amely bizonyos esetekben ma is jó megoldás lehet, természetesen az előnyeivel és hátrányaival együtt. Esztétikai szempontból például nem minden épülethez illik az elszenesített fa látványa. Ugyanakkor földbe ásott faszerkezetek esetében még ma is javasolható ez a technika, mivel növeli a fa ellenálló képességét a nedvességgel és a kártevőkkel szemben. Fontos azonban figyelembe venni a felhasznált fa típusát is, hiszen például az akác sokkal tartósabb, mint a fenyő.

– Mióta használunk vegyszereket faanyagvédelemre?

– A vegyszerek használatának kezdete a 19. század elejére tehető. Akkoriban cink, rész, króm és arzénvegyületekkel védték a fát, de ezeket mára kivonták a forgalomból. A 20. század második felében viszont A környezetvédelmi aggályok miatt egyre inkább biocidmentes és kevésbé mérgező faanyagvédő szerek kerültek előtérbe. A védőszerek használatát Európában az úgynevezett biocid rendelet szabályozza, amely meghatározza az alkalmazható hatóanyagok típusát. Általános tapasztalat, hogy környezetvédelmi okokból 3-4 évente újabb és újabb szereket vonnak ki a forgalomból. Abból is látható, hogy a régen használt szerek mennyire mérgezők voltak, hogy az azokkal kezelt faanyagokat gyakran akár 30-40-50 év alatt sem támadták meg bizonyos kártevők. Ezek a szerek természetesen az emberi egészségre is károsak. Napjainkban viszont törekszünk az egyre kevésbé mérgező, környezetbarátabb szerek és technológiák alkalmazására.

– A gombákkal, rovarokkal szemben alkalmazott védőszerek a tűzkárokkal szemben is védik a faanyagokat?

– Nem, a gombák és rovarok elleni biocid szerek nem nyújtanak védelmet a tűz ellen, mivel az égéskésleltető anyagok teljesen más kategóriába tartoznak. Sokan nem gondolják, de egy megfelelően méretezett faszerkezet tűz esetén akár biztonságosabb is lehet, mint egy acélszerkezet, mert a fa külső rétege elszenesedik, ami lassítja a további beégést, és a szerkezet állapotának romlása előjelekből (például recsegésből) észlelhető. Ezzel szemben az acél hirtelen felmelegszik, meglágyul, és váratlanul összeomolhat.

– Lehet vegyszermentesen is védekezni?

– Igen, de nem minden esetben és nem mindenhol. A fa műszárítása és hőkezelése hatékony módszer, mivel elpusztítja a benne lévő rovarokat és gombákat, míg a magas hőmérsékletű kezelés lebontja azokat a tápanyagokat, amelyek elősegítik a gombák megtelepedését. A megfelelő minőségű, kéreg- és szijácsmentes faanyag használata szintén jelentősen csökkentheti a károsodás kockázatát. Emellett az épületszerkezetek tudatos tervezése és kialakítása sokszor fontosabb, mint a legmodernebb védőszerek alkalmazása. Ugyanakkor a rovarkárok elleni hatékony védekezéshez sok esetben elengedhetetlenek a speciális védőszerek.

– Mit lehet tenni, ha valaki már egy kialakult rovarfertőzéssel áll szemben?

– A faanyag vegyszeres kezelése megelőzés céljából kiemelten fontos, azonban ha a fertőzés már kialakult, a védőszerek hatékonysága jelentősen csökken, mivel csak korlátozott mélységben szívódnak be a fába. Ezért fordul elő gyakran, hogy az ingatlantulajdonosok hiába kenik le a már fertőzött faanyagot bolti védőszerrel, a károsodás nem szűnik meg. Ennek oka, hogy a vegyszerek beszívódási mélysége általában csak néhány tized millimétertől legfeljebb egy-másfél centiméterig terjed, míg a rovarok gyakran ennél mélyebben károsítják a fát.

Emellett bármilyen védőszert is használunk, hosszú távon elengedhetetlen a faanyag nedvességtől való védelme. Ha a fa tartósan nedves marad, a gombák idővel még a legjobban kezelt anyagot is megtámadhatják.

– Úgy tudom, hogy már nem lehet kezeletlen fát beépíteni szerkezeti fának, ehhez képest túl sok helyen látok faanyagvédelem nélküli fát.

– Korábban az OTÉK jogszabály csak a gombák elleni védelmet írta elő, míg a TÉKA már a rovarok elleni védekezést is hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy új épületekbe szerkezeti faanyagként kizárólag védőszerrel kezelt fa építhető be, kezeletlen nem.

Fontos azonban az is, hogy ne terheljük feleslegesen vegyszerekkel a környezetünket, ezért nem minden esetben ajánlott a vegyszeres kezelés. Különösen beltéri, közvetlen érintkezésnek kitett felületeknél elengedhetetlen, hogy a védőszerrel kezelt fát lazúrral, fedőfestékkel vagy gipszkartonnal burkoljuk, így megelőzve a közvetlen bőrkontaktust.

– Egyes vegyszerek még most is veszélyt jelenthetnek beltérben?

– Ha megkérdezel egy gyártót, valószínűleg azt fogja mondani, hogy az ő szere fixálódik, és nyugodtan használható beltérben is – hiszen az ő érdeke, hogy minél többet eladjon belőle. Ugyanezt állították 15-20 évvel ezelőtt is, mégis számos faanyagvédő szert később kivontak a forgalomból.

Idővel egyre több hatóanyagról derül ki, hogy allergén vagy hosszú távon káros hatású, mivel a faanyagvédő szereknek is lehet kipárolgásuk. Ezért beltéri alkalmazásnál különösen körültekintően és mértékkel kell eljárni: egyrészt nem minden esetben szükséges a használatuk, másrészt a kipárolgásuk egészségügyi kockázatokat jelenthet. Ráadásul nemcsak a farontó rovarokra hatnak, hanem olyan hasznos élőlényekre is, például a méhekre, amelyeket védeni szeretnénk, nem elpusztítani.

Saját tapasztalatom alapján tartószerkezeti faanyagot valóban nem szabad védőkezeletlenül beépíteni, mivel a rovarok még a legjobb minőségű faanyagokat is képesek megtámadni és idő előtt tönkretenni. Az alkalmazott védőkezelés módját és a felhasznált védőszer típusát azonban mindig faanyagvédelmi szakértő segítségével kell meghatározni.

– Kültéri faanyagokat hogyan védjük?

– Kültéri szerkezetek esetén a legfontosabb a faanyagok védelme a nedvességtől és a talajkontaktustól. Az előzőekben említett biocid szerek, amelyek a gombák és rovarok ellen védenek, kulcsszerepet játszanak a faanyagvédelemben. A lazúrok, lakkok és olajok szintén faanyagvédő hatással bírnak, de más módon: segítik a víz lepergését, védelmet nyújtanak az UV-sugárzás és az elszíneződés ellen. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a szerek nem minden esetben tartalmaznak biocid anyagokat. Vannak olyan lazúrok, amelyek azt ígérik, hogy védelmet biztosítanak a gombák és rovarok ellen, de gyakori tapasztalat, hogy a lazúrral kezelt felületek alatt rovarjáratok jelennek meg. Ennek egyik oka, hogy a kezelt felület repedéseibe könnyedén petézhetnek a rovarok, így a védett faanyag alatt is elindulhat a fertőzés, annak ellenére, hogy a fa gyönyörűen le van festve.

– És nem csak a repedéseken, hanem a leszabott, levágott gerendarészeken is. Sokszor tapasztalom, hogy annak ellenére, hogy a fatelepről a remekül kezelt fát hozzák ki, a darabolás, beépítés után ott maradnak a kezeletlen végek.

– Igen, ez sajnos tény, de nekem komoly fenntartásaim vannak egyébként a fatelepi merítéssel kapcsolatban is. Mert attól, hogy valaminek zöld vagy sárga a színe, attól még nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű hatóanyagot is tartalmaz.

Természetesen feltételezzük, hogy minden fatelep megfelelő koncentrációjú védőszerbe meríti a rakatokat eladás előtt. Azonban korábbi védőszer-értékesítői tapasztalataim alapján sokszor előfordult, hogy nem vásároltak tőlem védőszert, mivel hatóanyag nélkül, csupán színezéssel vagy festékkel érték el az adott színt.

Továbbá még ha a fatelepen tisztességesen be is áztatják a faanyagot, mire beépítésre kerül, nagyon sokat ázik, vagy éppen szárad a faanyag. A lekezelt faanyagoknak is megnyílhatnak olyan repedései, amelyek fertőzési kapuként szolgálnak.

Nem mellesleg igen, a méretre vágás után is kezeletlen felületek keletkeznek, amelyeket utólag kezelni kéne egy kivitelezés során.

– Sajnos ilyet még nem láttam sehol se, hogy kenegették volna a vágási felületeket.

– Ezért célszerű ránk, mint szakkivitelezőkre bízni a faanyagvédelmi kezelést, mert mi ezt is megcsináltatjuk.

Nem egyszer előfordult, hogy védőkezelt faanyagban is találunk rovarfertőzést. Ennek több oka is lehet: vagy nem megfelelően védekeztek a faanyagon, vagy pedig egy későbbi kiszáradás vagy nedvesedés következtében a rovarok vagy gombák mégis megtelepedtek a faanyagon

– Ez a fatelepi „impregnálás” eltűnhet a fáról?

– Igen. Vannak védőszerek, amik fixálódnak a faanyaghoz, de az is meghatározza a kezelés tartósságát, hogy milyen nedvességtartalmú faanyag és mennyi ideig volt áztatva. Ezért is fontos, hogy a megfelelő koncentrációtartalom mellett ez előírt áztatási időt is betartsák és ne csak megvárják, hogy kapjon egy kis színt a felület és mielőtt még megszívná magát a drága védőszerrel, már ki is vegyék a merítőkádból.

Fontos, hogy a faanyagokat a kezelés után is védjék a csapadéktól, hogy a védőszer ne mosódjon ki és a kezelt részeket később ne gyalulják le, és a vágott, megmunkált felületeket utókezeljék.

– És mennyi ideig tart a védelem? Nyilván nem az idők végezetéig, ugye?

– Sajnos nem. Van olyan gyártó cég, aki azt javasolja, hogy ötévente meg kell ismételni a kezelést.

– Ki az, aki 5 évente lekezeli a tetőt?

– Nem gondolom, hogy ezt bárki megcsinálja. Azért hogyha megfelelően és szakszerűen van kivitelezve, sokkal többet is kibírhat. Mi például 10 év garanciát bátran tudunk adni az általunk biocid szerekkel kezelt faanyagokra.

Ha a kezdet kezdetén szakszerűen van kivitelezve, és utána a rendszeres karbantartási munkák is el vannak végezve, akkor a védelem gyakran évtizedekig is kitarthat. Nyilván a gyártók saját magukat védik és törekszenek a minél több védőszer eladására, ezért is javasolják a rendszeres utókezelést. Lazúros vagy olajos felületkezelés esetén a környezeti hatásoktól függően 2-4 évente valóban szükséges az újrakenés elvégzése.

– Mi a teendő egy idősebb szerkezettel?

– Gyakran mondják azt, hogy „ez már olyan régi faanyag, hogy ezt már nem eszi meg a bogár” -de ez nem teljesen van így. A bogarak is -mint mi-, a friss táplálékot, a friss faanyagot részesítik előnyben. Hogyha beépítenek egy új faanyagot, jellemzően az a tapasztalatunk, hogy a frissen beépített faanyagokat fogják leghamarabb a rovarok megtámadni, mert azok a tápanyagban gazdagabbak. Illetve sokkal lazább szerkezetűek, mint a 60-80-100-200 évvel ezelőtt épített faanyagok. Ennek ellenére az öreg, régi faanyagokat is meg szokták támadni a bogarak, ezért is fontos az utókezelés.

Természetesen az épület karbantartása is hozzátartozik a faanyagvédelemhez. Rendszeresen ki kell kitakarítani a csatornákat, meg kell igazítani, vagy pótolni az elmozdult, hiányzó cserepeket.

De faanyagvédelmi szempontból sem mindegy, hogy párazáró, vagy páraáteresztő fóliát építünk be, illetve át van e szellőztetve a tetőnk, vagy mekkora az ereszkinyúlásunk. Mindez hatással lesz a faanyag tartósságára, de ez már a technikai faanyagvédelem területe.

Nagyon sok olyan épülethez hívtak ingatlanvásárlás során, ahol egy 10-20-30 évvel ezelőtt alkalmazott hibás technológia következtében a faanyagok befülledtek, bepenészedtek és tönkrementek.

– Erre külön rá akartam kérdezni, mert tetőtereket már a ’80-as évektől kezdve építettek be, és akkor még sokszor polisztirolt használtak, sokszor nem jó fóliát, ami mára már elfeslett. Sokszor nem raktak párazárót belülről, és hogy ott mi lehet a beépített ferde tetősíkban, az számomra is mindig egy óriási kérdőjel. Te ilyenekben mit találtál?

– Az építőipar, illetve a technológia is -nem csak a faanyagvédelem- évről évre fejlődik. A korábbi tapasztalatok alapján egyre profibbak lesznek nem csak a fóliagyártó cégek, de talán az ácsok, tetőfedők is és törekszenek arra, hogy a végeredmény egyre jobb legyen. Régen a párazárásra és páraáteresztésre nem fektettek ekkora hangsúlyt, és a tetőszigetelés során gyakran csak mezőgazdasági fóliát építettek be, vagy még azt sem. A hibásan beépített tetőfóliával pedig gyakran többet ártottak, mint használtak. A faanyag szempontból fontos, hogy a fa lélegzését se akadályozzuk, viszont a nedvesedéstől is megóvjuk. Sajnos  a tetőfólia hibás alkalmazása miatt sokszor találok elkorhadt, bepenészedett szerkezeteket.

– Mennyire vannak rossz állapotban ezek a tetők?

– Heti rendszerességgel találkozom olyan tetőkkel, ahol a szigetelés és a faanyag is bepenészedett, megnedvesedett, és korhadásnak indult. A rovarok a nedves faanyagot jobban szeretik, így könnyebben megtámadják. Az ilyen szigetelési hibák nemcsak a tetőkön jelentkeznek, hanem például a nyílászáróknál is, ahol a terasz lejtése vagy az aljzatbeton szintje is befolyásolja a faanyag tartósságát.

A faanyag védelme nemcsak a tetőkre vonatkozik, hanem a parkettákra és nyílászárókra is. Ha például a parketta alatti párazárás nem megfelelő, a nedvesség tönkreteheti a fa alsó felületét, ami ingatlanvásárláskor nem mindig látszik. A rovarok is károsíthatják, mivel a nedves faanyagokat támadják. Egy régi épületben előfordulhat, hogy a parketta felszíne szép, de alatta már szétrágták a bogarak.

– Mi a helyzet a fa födémekkel?

– Régi fafödémes társasházakban előfordulhat, hogy vizes helyiségek, például fürdőszobák kialakításakor a csempék fugáinál apró rések vagy repedések keletkeznek, amin keresztül lassan víz szivárog a fafödémbe, vagy akár csőtörés miatt súlyos károk alakulhatnak ki. Ez évtizedek alatt olyan mértékű károsodást okozhat, hogy a közbenső födémet ki kell cserélni.

A régi bérházakban sok esetben a fürdőszobákat fafödémre építették, bár jobb esetben tégla- vagy betonfödémet használtak. Jelenleg is van egy ilyen esetem Budapest belvárosában, ahol egy fiatal lány vásárolt egy lakást, és most a födémcserére kényszerül. A vétel után több mint fél év telt el, és már rég költözni szerettek volna, de a födémcsere miatt még mindig nem tudnak. A költségeket a társasháznak kellene fedeznie, de mivel nincs elég anyagi forrása, az ügy jelenleg elakadt. Ez nemcsak komoly kárt okoz a vásárlónak, hanem a társasháznak is nagy problémát jelent, és ha nem oldják meg, akár tragédia is történhet.

Ez volt a faanyagvédelemről szóló interjú első része. A következőben többek között arról lesz szó, hogy miért nehéz kiirtani a könnyező házigombát, honnan lehet tudni, hogy le készül szakadni a fa födém, nézünk egy olyan rönkházat, ami kívülről épnek tűnt, de belülről már el volt korhadva és megismerkedünk a hőkezeléssel is egy kicsit közelebbről is. Tartsatok velünk!

Vendégem névjegye:             Papp László

okleveles faipari mérnök, faanyagvédelmi és műemléki épületdiagnosztikai szakértő, faanyagvédelmi tervező, műszaki ellenőr és szakkivitelező

Tel.: +36 20 319 9452   E-mail: papp.laszlo@faprotekt.hu        Web: www.faprotekt.hu