Faanyagvédelem – II. rész

Az első cikkben megismerkedtünk az alapfogalmakkal, de azért még lesz izgalom bőven! Mit kell tudnod a könnyező házigombáról? Honnan lehet tudni, hogy le készül szakadni a fa födém? Miért kell szakértő egy rönkházhoz akkor is, ha jól néz ki? Hogyan lehet hőkezeléssel védeni a fát? És még sok hasznos infó és történet, tarts velünk!

– Mikor kell faanyagvédelmi szakembert hívni?

– Ingatlanvásárlás előtt mindenképpen javaslom, felújítás előtt is javasolt, vagy ha bárminemű olyan problémát tapasztal az épületében, amit akár rovar, akár gomba okozott.

Nagyon sok esetben azért fordulnak hozzánk, mert azt hallják, hogy valami sistereg, perceg, valami kaparászik a falban, a faanyagban és keresik az okát, hogy mi lehet. Gyanakszanak hangyára, darázsra és amikor nem találják a probléma okát, akkor jönnek rá, hogy lehet, hogy mégis a fából jön. Nagyon sokszor azzal keresnek bennünket, hogy van-e valamilyen eljárásunk az utólagos rovarirtásra.

Ilyen esetben is tudunk segíteni, de talán a legjobb az lenne, ha már a tervezéskor bevonnának bennünket. A tervezés során nagyon sok olyan problémára fel tudjuk hívjuk a figyelmet, ami a későbbiekben gondot okozhat. De nagyon fontos lenne a faanyagvédelmi szakembert a kivitelezés során is bevonni a munkák felügyeletébe, művezetésébe, mert az a tapasztalatunk, hogy sokszor még az ácsokat is meg kell győznünk arról, hogy a faanyagvédelemnek igenis van jelentősége.

– Mert sok önjelölt „ács” rohangál odakint. De azért egy tisztességes, szakképzett ács talán tisztában van vele, hogy a faanyagvédelem fontos, nem?

– Néhány évvel ezelőtt felújítottunk egy templomot. Ilyen esetekben általában a faanyagvédő kezelést nem az ácsok végzik, hanem például ránk bízzák. Éppen kezeltük a faanyagokat és egy kicsit viccelődött is velünk az ács, hogy „hát minek ez az egész, mert hát olyan öreg ez a faanyag, hogy ezt már úgysem fogja megenni a bogár„. Mondtuk neki, hogy pont azért vagyunk itt, mert egy csomó mindent már megevett a rovar. Lényeg a lényeg, hogy nem vett bennünket komolyan az ács, és úgy volt vele, hogy ez egy szükségtelen dolog.

Körülbelül egy év múlva hívott telefonon, hogy épített egy ingatlant az unokatestvérének, vagy valamilyen rokonának, és most azt tapasztalja, hogy a gipszkarton mögött valami sercegés, percegés van – mit lehet vele kezdeni? És akkor mondtam neki, hogy „na, látod, ezért kell figyelni a faanyagvédelemre, ezért van jelentősége, mert most ezt nem fogod tudni máshogy megoldani, csak úgy, hogyha kibontod a gipszkartont és a faanyagot, amit beépítettél.”

Tehát sok esetben még az ácsokat, asztalosokat is meg kell arról győzni, hogy igen, a faanyagvédő kezelése szükséges és nélkülözhetetlen.

Nagyon gyakran van az, hogy egy új épületet felépítenek és 2-3 éven belül jelentkezik valamilyen rovarfertőzés. Sokszor látjuk azt, hogy még megfelelő minőségű faanyagot is építettek be. A tetőszerkezetnek nincs problémája, csak mondjuk a gipszkarton mögötti párnafának. A lécet vagy kezeletlenül építették be, vagy kéreg és háncs maradványosan.

– Sokszor látok olyat házak tetőterében, hogy rönkfából van a szarufa, még rajta van a háncs, és mögötte látszik a rovarkár.

– Igen, ez gyakori. Hogyha anatómiailag nézzük a faanyagot, akkor belül van a bél, utána van a geszt, ami a faanyag 2/3-1/3-a, és utána van a szíjács, majd a háncs és a kéreg. Na most a geszt az már az elhalt, masszívabb, tartósabb része a faanyagnak, kevés benne a tápanyag. Ahogy haladunk kifelé a faanyagon, annál inkább élő a faanyag és annál gazdagabb tápanyagban. Vannak olyan rovarok, amik kifejezetten a kéregben hagyott faanyagot szeretik, mert ott a legtöbb a tápanyag. Ezért fontos az, hogy kéreg- és háncsmentesen legyen beépítve a szerkezeti fa. Ez is egy közvetett faanyagvédelmi eljárás, hogy lehántolják és eltávolítják a kérget.

– És ez a bogár ott marad a kéregben, vagy utána elindul és károsítja az egész keresztmetszetet?

– Vannak olyan bogarak, amik kifejezetten csak a kérget vagy a háncsos részeket károsítják. Vannak olyan fa kártevők is, amelyek lehet, hogy ott telepszenek meg, de utána mélyebbre hatolnak. Ezek a bogarak általában a szíjácsot szeretik károsítani. Van, ami keresztbe kasul rágja az egészet, például a kopogóbogár-félék a szíjácsot és gesztet is.

Gyakran előfordul, hogy beépítenek új és nagyon jó minőségű és nagyon drága szalagparkettákat vagy svéd padlókat, és nem egy esetben keresett már meg bennünket a gyártó is, hogy utólag kellene kiirtani a bogarakat a frissen lerakott parkettából. Sok esetben szíjácsbogár a károsító, ami mondjuk kifejezetten a faanyag szíjács részét teszi tönkre.

– Fertőzött lehetett a parketta faanyag és később mutatkozott meg a fertőzés?

– Igen, akár évekkel később. De benne lehet a rovar akár már a kitermeléskor. Általában azok a bogarak magasabb nedvességigényűek, ezért a szúfélék gyakorlatilag utána elhagyják a faanyagot, kipusztulnak. Vannak kifejezetten száraz faanyagokat kedvelő bogarak, amik megfertőzhetik a fát akár a fűrésztelepen, a feldolgozás során, a raktározás során, vagy a beépítést követően is. Nyilván egy parkettát vegyszerrel kezelni nem biztos, hogy annyira szerencsés. Normál esetben a parketta gyártás során a hőkezelés ad egy sterilizálást a faanyagnak, hogyha ez megfelelő hőmérsékleten van elvégezve. De ettől függetlenül nem garantált az, hogy mondjuk a tárolás során, vagy a beépítést követően vagy teljesen máshonnan, például az ablakon berepül egy bogár.

Parketták esetén őszinte leszek, a vegyszeres védelmet kevésbé javaslom, ha abban a térben folyamatosan laknak. Például egy műemlék épületnél, ahol egy kiállítótér van és nem alszik ott az ember, csak odamegy látogatóként, ráadásul egy viszonylag nagy beltérben, ott azért egy picit bátrabban kezeli az ember. Nyilván más, amikor egy intarziás parkettát akarok tartósítani. De mondjuk én a saját parkettámat, pláne padlófűtésnél biztos nem kezelném vegyszerrel, akármelyik gyártó is mondja, hogy az ő szere fixálódik.

Ilyenkor jönnek szóba az utólagos eljárások, amivel ki lehet irtani a farontó bogarakat a fából. Ezek általában hőkezelésen alapuló eljárások, vagy adott esetben oxigénelvonásos eljárások, bár azok inkább a bútorok esetén jöhetnek szóba.

– Hőkezelni bármilyen keresztmetszetet, bármilyen felületet lehet?
– Többféle eljárás van, igen. Mi kezdtük el Magyarországon alkalmazni a mikrohullámú kezelést. A mikrohullámú kezelésnek az előnye az, hogy nagyobb keresztmetszetű faanyagok is átmelegíthetők vele. Áthatol a mikrohullám a faanyagon, és a faanyag belsejében is 60-80-100°C elérhető. Ezek a bogarak általában 60°C fölött már rövid idő alatt elpusztulnak. Lokális problémák kezelésére nagyon jó megoldás tud lenni, mert gyakorlatilag belesütjük a faanyagba a bogarat. A faanyagról tudni kell, hogy a gyulladási hőmérséklete 200°C fölött van, addig semmiképpen nem hevítjük fel a faanyagot. Ha jól hozzáférünk egy gerendához, akkor egy 20/20-as gerendából is ki tudjuk sütni a bogarat. A hátránya, hogy például egy borított fagerendás födém esetén bontani kell, mert mindenképpen hozzá kell férni közvetlenül a faanyaghoz.

Sokszor kérdezik, de gipszkarton falak mögött nem tudunk kezelni tűzvédelmi szempontok miatt, mert közben nekünk folyamatosan mérni kell a faanyag hőmérsékletét. Egy takart, rejtett felület mögötti fémtárgy (szög, csavar a fában) jobban fel tud melegedni és könnyen gyulladás jöhet létre. Nem csak a tűzvédelmi szempontokat kell betartani, hanem mi ilyenkor nyílt mikrohullámú teret hozunk létre, ami komoly munkavédelmi előírások betartását is megköveteli. A kezelés alatt mi is megfelelő távolságra vagyunk a kezelt felületektől. Éppen ezért ezt a fajta eljárást társasházak esetében kellő körültekintéssel szoktuk alkalmazni.

Másik eljárás, amivel jó tapasztalataink vannak, ez a forró levegős melegítés, amikor ugyanazt a hatást érjük el, hogy 60-80-100°C melegítjük fel a faanyagot, de ott nem a mikrohullámmal, hanem gyakorlatilag a levegő felmelegítésén keresztül. Míg a mikrohullám áthatol a faanyagon, addig a termikus eljárással kívülről befele melegszik a faanyag. Ez egyfelől hosszabb időbe telik, másfelől viszont az előnye, hogy egyszerre nagyobb felületek is kezelhetők.

– Melegítéssel akár egy padlásteret is rovarmentesíteni lehet?

– Elviekben igen, a gyakorlatban ez az eljárás drága lenne, de mondjuk helyiségeknek, szobáknak a mennyezetét nagyon sokszor kezeltük és nagyon jó tapasztalataink vannak vele. Nem csak a gerendákból, de a deszkázatból is, illetve lambériákból is jól ki lehet így a rovarokat irtani. Fontos, hogy ezek az eljárások bioeljárások, azaz vegyszermentesek, emiatt a visszafertőzéssel szemben nem védik a faanyagokat.

De vannak olyan esetek, amikor valaki kifejezetten a vegyszermentes eljárásokat keresi sterilizálásra. Illetve a problémának az azonnali megoldására kifejezetten jó, mert a kezelést követően nem fog sercegni-percegni benne a rovar.

Persze minden épület más és más, és minden probléma más és más.

Mindig az határozza meg az eljárás sikerét, hogy mennyire férünk hozzá a faanyaghoz. Tehát ahol jól hozzáférünk, jól körbe tudjuk azt járni, nincsenek elburkolva, nincs közvetlen fal mellett, vagy nincs akadályozó tényező – mondjuk rajta van egy fürdőkád és emiatt nem férünk hozzá a mikrohullámú berendezésünkkel-, akkor azokon a helyeken tudunk jól kezelni.

– A parkettákat lehet mikrohullámmal kezelni?

– A mikrohullám a ragasztott parketták esetén hatékonyak. Ahol egy vakpadlóra szegezett parketta van, ott mikrohullámmal azért nem tudunk kezelni, mert van benne szög. A másik, hogy ott szigetelés nélkül tették le, gyakorlatilag a talajba beágyazták a faanyagokat, és ezért a mélyebb rétegeket nem tudjuk vele kezelni. Tehát ott nincs más megoldás, mint kibontani a fertőzött vakpadlót.

Sok esetben egyébként ilyen régi épületeknél előfordul az, hogy ahelyett, hogy kicserélték volna a parkettát – ami lehet, hogy egy költségesebb dolog-, megpróbálták elburkolni. Ráterítettek PVC-t vagy szőnyegpadlót, esetleg laminált parkettát fektettek rá. Azt tapasztaljuk, hogy a laminált parketta alól – ami egyébként egy műgyantával préselt anyag és a bogáraknak igazából nem kedvez- másznak ki a bogarak és utána keresnek meg bennünket, hogy „mit lehet vele tenni„?

Erre sajnos nincs más megoldás, fel kell szedni a laminált parkettát, a régi, bent hagyott csaptornyos, vagy bármilyen hajópadlót ki kell bontani, egy megfelelő aljzatbetonozás, vízszigetelés után kellene visszaparkettázni.

Tehát sajnos mi sem tudunk minden problémát megoldani. Nagyon gyakori, hogy régi épületeknél olyan problémák jelentkeznek, amelyek csak cserével orvosolhatók.

– Apropó régi épület. Honnan tudja egy leendő vevő vagy aki ott lakik, hogy rákészül szakadni a fa födém? Melyek az első intő jelek?

– Nagyon fontos megnézni azt, hogy vannak-e beázási problémák. A nedvesedések, a beázások minden esetben gyanút keltenek. Különösen akkor, hogyha mondjuk egy épület elhanyagolt és hosszabb időn át nem lakták.

A repedések megjelenése is legyen gyanús. Amikor már elkezd megereszkedni egyik-másik gerenda, nagyobb lesz a lehajlás, akár a mennyezetvakolat is megrepedhet. De ilyenkor is az a jó, hogyha nincsenek eltüntetve ezek a nyomok, így amikor kimegyünk, akkor láthatjuk ezeket.

Lehetnek elszíneződések, adott esetben megjelenhetnek gombaképletek, gomba termőtestek is. Nem feltétlenül csak a faanyagon, lehetnek a falakon is. Ezek olyan előbújó gomba termőtestek, amelyek arra utalnak, hogy a mögötte lévő faszerkezetek már károsodottak.

Rosszabb esetben már tényleg megroppant egy szerkezet és a laikus is látja, hogy nem szabad mondjuk egy födémre rálépni. Egy faszerkezet esetén, hogyha fehéres-barnás felületeket, korhadásokat lát a tulajdonos vagy a vásárló, akkor az gyanúra adhat okot.

Ugyanakkor vannak olyan gombakártevők, ami kívül, a fa felületén nem mutatja jelét, hogy a faanyag közepe már teljes keresztmetszetében szétkorhadt volna. Ezek kifejezetten belülről rohasztják szét a faanyagot. Ehhez kell a szakember, aki tudja, hogy a problémát hol kell keresni.

– Hogyan korhadhat belülről a fa? A repedéseken bejut a nedvesség?

– Bejut a nedvességig, igen. Ezt általában igen magas nedvességigényű gombák okozzák. Sok esetben a külső, oromzati szerkezetek tudnak ilyen szinten tönkre menni, például a túlnyúló szelemenek, amelyeket a csapóeső ér.

Néhány héttel ezelőtt voltam kint egy ingatlantulajdonosnál, aki egy épületet szeretett volna felújítani. Számomra is csak akkor derült ki, hogy probléma van a faanyaggal, amikor beleszúrtam a késemet. Szemlátomást teljesen ép volt. Itt van egy olyan lekent, lekezelt szelemen, ami kívülről teljesen épnek tűnik. Az keltett gyanút, hogy vannak kisebb lyukak a felületen és kisebb repedések a bütün.

– Horror, mert ez kívülről nem is látszik.

– Nem látszik, igen. Egyébként ez egy rönkház, ami kapta a csapóesőt, a repedéseken beszivárgó víz belülről rohasztotta ki a faanyagot. Tehát, ha olyat lát egy tulajdonos, hogy a repedésekből gomba termőtestek nőnek ki, akkor ott már feltehetően a faanyagnak a belseje károsodásnak indult.

– Ez azt jelenti, hogy az egész ház szét volt korhadva

– Nem. Az a szerencséje ennek a rönkháznak, hogy viszonylag jó az eresztúlnyúlása. Viszont ezen a kritikus oldalon kapta a csapóesőt, miközben a gerendák végét nem védte semmi. Az itt végigfolyó nedvesség gyakorlatilag a felületkezelt, többször lefestett, jól karbantartott rönköket is tönkretette annak ellenére, hogy tulajdonosi szemlélettel jó karban volt tartva az épület. Technikai dolog, itt az ereszt túl kellett volna még lógatni. A csomópontokat úgy kellett volna kiképezni, hogy a víz le tudjon lefolyni és akkor nem lett volna ez a probléma. Adott esetben a repedéseknek a tömítése is tud előnyös is, meg hátrányos is lenni. A lényeg a lényeg, hogy ezt a szakaszt teljesen újjá kell nekik építeni. Ez menthetetlen.

Van, amikor egyértelmű jelek, tünetek vannak, meg van, amikor csak a szakavatott szem képes észrevenni.

– Sok ilyen esettel találkozol?

– Nagyon sok van. De mondjuk egy ártatlan mohásodás is mit tud okozni? Nem a klasszikus értelemben vett faanyagvédelem, de nem folyik le a víz, szétfeszíti a cserepet, beszivárog alá, tönkremegy a cserép, megjelenik egy beázás. Ezek a karbantartási problémák is vezethetnek közvetetten károsodáshoz, hiszen beszivárog a nedvesség, a faanyag korhadása tönkremenetelhez vezet.

– A korhadástól én kevésbé félek, mert ki kell szárítani, ki kell cserélni és akkor úgy nagyjából rendben vagyunk. De a rovart nem lehet ilyen egyszerűen keretek közé szorítani. Hogy mérhető ki, vagy állapítható meg, hogy mekkora rész károsodott, és hogy mekkora a baj?

– Ha valaki rovarjáratokat, lyukakat lát a felületen, nem árt óvatosnak lenni, de nem feltétlenül kell minden esetben megijedni. Azt is fontos elmondani, hogy az, hogy valaki korhadást vagy rovarjáratokat tapasztal, nem azt jelenti, hogy nem is kell megvenni az ingatlant. Van, ami utólag kezelhető. Ebben tudunk mi segíteni. Ilyenkor megállapítjuk a károsodás mértékét, a kártevő a típusát és annak megfelelően tudunk javaslatot tenni a fertőzés kezelésére, megszüntetésére. Olyan is előfordul, hogy azt mondjuk, hogy nem olyan súlyos a probléma, akár nincs is vele különösebb teendő.

– Bent lehet hagyni a rovarfertőzött faanyagokat?

– Attól függ, hogy milyen rovar okozta azt. Az sem mindegy, hogy mikor épült az épület, mikor keletkezett az a rovarfertőzés, mert lehet, hogy már egy lezajlott fertőzésről van szó, amit már elhagytak a bogarak.

Van olyan szerkezet, ami védőkezeléssel megtartható. Vannak olyan szerkezetek, aminek adott esetben cseréje vagy javítása indokolt. Egyébként vegyszeres eljárásokat is alkalmazunk, kültéri, illetve ácsszerkezetek esetén, aminek azért az előnye az, hogy véd a visszafertőzéssel szemben is.

Tehát akár tulajdonos valaki és problémát észlel, akár ingatlanvásárlás előtt áll, faanyagvédelmi szakértőként készségesen segítek neki, hogy átnézzük együtt az épületet.

– Milyen érdekes esetekkel találkoztál még?

– Volt olyan eset, hogy kihívtak bennünket, hogy át kell néznünk a tetőszerkezetet egy frissen vásárolt ingatlanhoz, mert problémát tapasztaltak. Sajnos olyat is észrevettem, amire nem is terjedt ki a figyelmük, történetesen hogy a nyílászárókat és a télikertet is megtámadták bizonyos gombák. A vége az lett, hogy a télikertet le kellett bontani, és sajnos a vásárlást követően a vásárlónak a korábbi eladóval perre kellett mennie.

Sok esetben kihívnak bennünket egy adott probléma miatt, ilyenkor mi nem csak azt az adott problémát nézzük az épületen, hanem az összes látható, hozzáférhető faszerkezetet. Felhívjuk a figyelmet akár az épület más problémáira is, legyen az akár a kertben, kültérben, vagy a már beépített beltéri szerkezeteken.

A kültéri pergolák, szaletlik is nagyon súlyosan tönkre tudnak menni, vagy például a játszótéri szerkezetek kidőlnek, leszakadnak. Sajnos nem egy baleset, meg haláleset volt az elmúlt időszakban, amit a sajtóban hallani lehetett.

– Melyik kártevőt a legnehezebb kiírtani?

– Azt hiszem, nem túlzás, ha úgy fogalmazok, hogy a gombák között van a könnyező házigomba, és van az összes többi faj.

A könnyező házi gomba fertőzés egy olyan fertőzés, aminek a kezdeti megtelepedéséhez kell egy magasabb nedvességtartalom, de ha már megtelepedett, akkor az épületnek a száraz, beépített szerkezeteit is képes megtámadni. Nem csak a faanyagokat, de mindenféle cellulóz tartalmú anyagot. Hidegburkolatok alatt, gipszkarton felületek mögött, parketták alatt, szigetelésekben, téglán át, vagy akár a kábelcsatornákon keresztül 10 méterre is képes elkúszni és a még száraz faanyagokat is megtámadja.

A faanyag lebontása során visszatart annyi nedvességet, ami az életfeltételéhez szükséges és ezért van az, hogy a száraz salakfeltöltésben is képes méterekre elkúszni, míg nem talál egy újabb faanyagot, amit le tud bontani. Amikor átnézünk egy épületet, azokat a tüneteket próbáljuk keresni, hogy hol lehetnek olyan gomba termőtestek vagy olyan megrepedezett szerkezet, megsüllyedt szerkezet, ami adott esetben könnyező házigomba fertőzésre utal, mert egy könnyező házigomba-fertőzés kiirtása egy-egy ingatlan esetén több milliós költség. Nem csak a kiirtás, de a helyreállítás is komoly feladat, mert ennek a gombának a kiirtása nemcsak a faanyag a kibontását jelenti, hanem sok esetben más burkolatok, szerkezetek, falak megbontását is szükségessé teszi.

A könnyező házigomba a legkártékonyabb gomba, de talán a legigényesebb gomba is. Nagyon nehezen alakul ki, se nem szereti a nagyon hideget, se a nagyon meleget, nem szereti a nagyon nedveset, se a nagyon szárazat, de miután már megtelepedett, utána nagyon nehéz kiirtani.

Sokszor az ingatlantulajdonosok csak évekkel később veszik észre azt, hogy könnyező házigombával van dolguk. Amikor már termőtestet növeszt – amit mi gombának nézünk-, akkor könnyű felismerni, de sok esetben akár évekig ott lapul.

Egy pincéből elindulva fölkúszik a lakótérbe vagy éppen egy csőtörés következtében a fürdőszoba sarkától elindulva elkúszik a konyháig, alattomosan beszőve az épületet. Majd mire termőtestet növeszt, addigra már lehet, hogy sokkal kiterjedtebb a fertőzés, ami meg sajnos jelentős bontásokat eredményez.

Ezzel együtt azért az esetek nagy részében nem kell lebontani egy épületet ahhoz, hogy a könnyező házi gombát ki lehessen irtani, de jelentős bontásokat igényel. Ugyanakkor pedig laikusként semmiképpen nem ajánlom, hogy valakinek kiálljon egy könnyező házigomba fertőzésnek, mert nagyon sokszor van az, hogy nekiálltak saját szakállra, és pár év múlva hívtak bennünket, hogy kiújult a fertőzés.

Az általunk végzett gombamentesítésre jellemzően tíz év garanciát adunk, de ez is egy olyan speciális dolog, amihez komoly tapasztalat szükséges. Például a Balettintézetben gombamentesítettünk több szinten gombafertőzést, ehhez tudni kell azt, hogy hol keresd a gombát. Vannak olyan falüregek, meg olyan rések, ahol megbújik, elkúszik. A kollégám, aki csinálja, már tapasztalt abban, hogy hol kell még tovább bontani. Az a baj, hogy drasztikus bontások nélkül nem lehet kiirtani. Amikor egy tulajdonos megpróbál nekiállni, és úgy van vele, hogy „na itt már nem látom a gombát, idáig jövök”, onnan mi még megyünk még tovább, meg még egy méterrel tovább. És amikor az emberünk már nem látja a csempe alatt a gombát, ezért bent hagyja, akkor utána onnan újra vissza tud fertőzni.

– Mindig meg lehet menteni a faanyagot?

– Sajnos nem mindig. Volt olyan, amikor kifizette a tulajdonos a vegyszeres védőkezelés több százezer forintos díját, de a rovarrágás nem szűnt meg. Mikor megkerestek minket és kimentünk, a tető már menthetetlen volt és le kellett bontani.

Amikor mi védőkezelünk, akkor először elkezdjük lehántolni a faanyagot, tehát lefaragjuk és megnézzük, hogy hány százaléka jó egyáltalán. És sajnos van, amikor azt javasoljuk, hogy cserélje le azt a szerkezetet, ne költsön védőkezelésre.

Van olyan kártevő, ami kifejezetten a kérget és a kéreg alatti faanyagot teszi tönkre. Ilyenkor azt mondjuk, hogy hántold le a kérget, nem is kell védőszerrel kezelni, mert ez a rovar nem ment mélyebbre. Már megint a szaktanácsadásunkkal megspóroltunk egy csomó pénzt.

Vagy azt mondjuk neki, hántod le a faanyagot, portalanítsd le és kezeld le egy adott vegyszerrel. Lehet, hogy egy olcsóbb védőszer is elég ide, nem kell neked a legdrágább szert használnod. Vagy lekezeljük mi.

Tegnap azért hívott ki egy ügyfél, mert penészesedést talált a tetőtérben. Mi volt a probléma? A padlásfeljárót hova tették be? A fürdőszobába, ahol a legtöbb nedvesség keletkezik. Mondtam neki, hogy itt igazából nem is az ellenléc hiánya okozta a penészedést, hanem az, hogy rossz helyen van feljáró és még szellőztetése sincs a fürdőnek. Tegye át a padlásfeljárót, ennyi. Se vegyszeres kezelésre nem volt szükség, se másra. Ez a jó a szakértésben.

És tényleg van olyan is, amikor azt mondom, hogy figyelj, ne költsél rá, mert még 5-10-20 évet kibír, főleg, ha az van a tervében, 5 vagy 10 év múlva lecseréli a tetőszerkezetet, mert beépítenék a tetőteret. Én szakértőként elsősorban szaktanácsot akarok adni, nem lehúzni az ügyfelet.

– Mi a teendő a fertőzött faanyaggal?

A fertőzött faanyag abban az értelemben véve nem veszélyes hulladék, mint mondjuk egy azbeszt pala, ami rákkeltő anyagokat tartalmaz. Viszont, ha vegyszerrel kezeljük a faanyagot, onnantól kezdve lesz veszélyes hulladék.

A gomba vagy rovar fertőzött faanyagot el kell földelni, el kell égetni, meg kell semmisíteni, de semmiképpen nem beépíteni!

És itt jön egy nagyon fontos dolog, mert sokszor egy épületfelújításnál bontott faanyagokat alkalmaznak, ami igazából nem rossz.

– Én annyiszor látom, hogy pont a bontott anyagból indul ki a fertőzés.

– Igen, ezért hogyha mondjuk valaki bontott faanyagot akar beépíteni, forduljon hozzánk. Én magam is egyébként újrahasznosítok, mert tetszenek a rusztikus dolgok, csak előtte meg kell nézni, hogy fertőzött-e, hova építjük be. Valóban sok problémát okoz, hogy bontott faanyag beépítésével hurcolnak be rovarfertőzéseket.

Konkrét példa, hogy lebontottak évekkel ezelőtt egy gerendaházat valahol Kárpátalján és itt szerették volna újra felépíteni. Mivel kirobbant a háború, ezért nem tudtak jönni a szakemberek külföldről felépíteni és fóliával letakarva álltak a darabjai 2 évig. Megkerestek azzal, hogy kell nekik egy nyilatkozat, hogy ez most beépíthető-e vagy sem. Kívülről jól nézett ki, de a rakat belseje befülledt, tiszta könnyező házigomba volt. Mondtam nekik, hogy ezt el kell égetni úgy, ahogy van az egészet. Nem csak azt, ami fertőzött, azt is, ami nem, tehát ebből ház ne legyen.

– Mit üzennél egy laikus embernek?

– Azt, hogy ne higgyen az internetnek, mert az internet nagyon sok hasznos, meg nagyon sok félrevezető tartalmat kínál. Illetve a faanyagvédő szerek nem csodaszerek a megfelelő alkalmazás nélkül.

A megfelelő, szakszerű alkalmazások nélkül nem képesek megszüntetni a problémát a legtöbb esetben. Bátran forduljanak hozzánk szaktanácsadásért. Nagyon sok esetben telefonon is tudunk segíteni. Nagyon gyakori az, hogy elmondjuk, hogy mit csináljon a tulajdonos az ingatlanjával anélkül, hogy kimennénk a helyszínre.

Amennyiben szükséges, akkor viszont forduljon hozzánk, mint faanyagvédelmi szakértőhöz, szívesen átnézzük, átvizsgáljuk az ingatlanját. Mivel kivitelezéssel is foglalkozunk, tudunk ajánlatot adni a kivitelezésre, de egy szakértői felmérés, tanácsadás során mi magunk is elmondjuk, hogy mit kell csinálni a faanyaggal, milyen védőszert javaslunk. Gyakori az, hogy kimegyünk valahova szaktanácsot adni, és utána megfelelő instrukciók alapján a tulajdonos el tudja végezni azt a kezelést, ami hatékony lesz.

Különösen faházak és könnyűszerkezetes házak esetében kérje ki a tanácsunkat, ott különösen nagy a rizikó.

Ha pedig komoly probléma van, akkor mindenképpen olyan szakkivitelezőre bízza, aki garanciát ad a munkájára. Tapasztaljuk azt, hogy a faipari szakemberek sem értenek kellően a faanyagvédelemhez. Az utóbbi időben többen elkezdtek foglalkozni faanyagvédelemmel, és nem egy olyan ügyfél van, aki később megkeresett bennünket, hogy nem szűnt meg a probléma, pedig már kifizetett egy jelentős összeget. A vegyszerértékesítőknek és sok esetben a faanyagvédelmet végző kivitelezőknek is az a céljuk, hogy minél több vegyszert eladjanak.

Pedig nem mindig a vegyszer az optimális megoldás.

Minden eset más és más, ezért uniformizált tanácsot sajnos nem tudok adni, de szakértőként mindig az lebeg a szemünk előtt, hogy az adott szituációra a legköltséghatékonyabb megoldást megtaláljuk.

Vendégem névjegye:             Papp László

okleveles faipari mérnök, faanyagvédelmi és műemléki épületdiagnosztikai szakértő, faanyagvédelmi tervező, műszaki ellenőr és szakkivitelező

Tel.: +36 20 319 9452   E-mail: papp.laszlo@faprotekt.hu        Web: www.faprotekt.hu