Penész II. – Teendők

Előző cikkemben számba vettem, hogy a penész fejlődéséhez három környezeti feltétel együttes jelenléte szükséges. Ebből az következik, hogy ha megszüntetjük bármelyik szükséges életkörülményt, akkor megszabadulhatunk a penésztől. Nézzük meg, hogyan tudjuk az egyes feltételeket megszüntetni. Majd adok még néhány tippet a megelőzéshez és a penésznyomok eltüntetéséhez is.

1. Hőmérséklet

A penész fejlődéséhez egy adott hőmérséklet-tartomány szükséges, ami annyira tág, hogy gyakorlatilag egybeesik az ember számára ideális életkörülményekkel is. Kicsi tehát az esélye, hogy ezt a paramétert közvetlen módon tudjuk befolyásolni. Van azonban egy indirekt hatás is, ami a harmatponttal és a páratartalommal áll összefüggésben.

1.1 Szerkezet hőmérséklete

Ha tudod az épületszerkezet belső felületi hőmérsékletét emelni, akkor magasabban keletkezik a harmatpont és csökken a kicsapódás esélye. Hogyan lehetséges ez? Az újépítésű házakban ma már sok helyen találkozunk padló-, fal-, vagy mennyezetfűtéssel. Ezek jó hatással vannak a harmatpont elkerülésére is, de az elsődleges intézkedés, amit a szerkezetek hőmérsékletének emelése érdekében szoktunk tenni, az a hőszigetelés. A külső oldalon a legideálisabb, de bizonyos és ritka esetekben a belső oldalon is kivitelezhető – persze nem ugyanazokkal az anyagokkal, mint kívül. Ha lehőszigeteled a házad, csökken a hőveszteség, ezáltal emelkedik a szerkezet hőmérséklete, így nagyobb eséllyel sikerül elkerülni a kritikus harmatponti hőmérséklet.

1.2 Levegő hőmérséklete

Amennyiben tudod emelni a belső levegő hőmérsékletét, akkor ezáltal emelkedni fog a határoló szerkezet hőmérséklete is, ugyancsak kisebb lesz az esélye a kicsapódásnak. Ez elsősorban fűtéssel lehetséges. Hosszú távon nem túl költséghatékony megoldás, de nem rosszabb, mint a páramentesítő készülék. Az elvi lehetősége mindenesetre adott.

2. Felület és táplálék

A penész olyan felületen tud megtelepedni, ahol nem csak nedvességet, de táplálékot is talál. Tápláléknak pedig elég neki a por is. Sajnos szinte minden, a lakásban található felület ilyen. Még az üvegfelületen is megtalálhatjuk, ha az folyamatosan nedves és a vízcseppekben megül a por.

2.1 Por

A tisztán tartás mindig hasznos, de ritkán élünk laboratóriumi (túlnyomásos, pormentes) körülmények között, így ezt a faktort nehéz kiiktatni. A legtöbb por – az amúgy kulcsfontosságú – szellőztetés során kerül a lakásunkba. Egy nagyon modern, gépi szellőztetéssel (és légszűrőkkel) ellátott otthonban ez talán csökkenthető.

2.2 Felület

Mivel a penész bárhol jól tudja érezni magát, ezért a felületeket nem érdemes túl hosszasan tárgyalni. Viszont van néhány felület, amit nem szeret. Ezek csak akkor lehetnek hasznosak, ha nem jelentős mértékű a probléma.

Régen a viszonylag olcsó meszes festéssel tartották távol a penészt. Ma már nem igazán használunk mészfestéket, de léteznek penészgátló beltéri diszperziós falfestékek. Ezeket elsősorban konyhába, fürdőszobába ajánlják, de természetesen mindenhol jó szolgálatot tesznek. Egyes festékek tisztítható, könnyen letörölhető bevonatot képeznek. Ez rendkívül praktikus, ugyanis néhány tisztasági festést megspórolhatsz vele.

Vannak továbbá olyanok is, amelyek kis kerámia részecskék segítségével a belső felületi hőmérséklet emelésében (2-3 fok) tudnak segíteni.

Mindkét megoldás létezik nem csak kész festék formájában, hanem adalékanyagként is. Ezeket tetszőleges beltéri falfestékhez lehet keverni, azonban nem olcsóak.

Interneten lehet találni falszárító vakolatot is, ez azonban nem azt jelenti, hogy varázsütésre kiszárítja a falat és megszünteti a problémát. A nedvesség forrását mindig előzetesen fel kell deríteni és megszüntetni. A falszárító vakolat abban tud segíteni, hogy az átnedvesedett fal sokáig tartó kiszáradását és sóképződését a benne található nagy légpórusok által úgy tegye lehetővé, hogy közben salétromosodás ne jelentkezzen a felületen. Olyan pincékben lehet jó megoldás, ahol nem jelentős a felszívódó nedvesség mértéke és nem szolgál emberi tartózkodásra a helyiség. Ilyen esetben kérd ki vízszigetelési szakmérnök véleményét (független) vagy vedd igénybe a gyártói műszaki támogatást (nem annyira független).

3. Nedvesség

Rengeteg helyről származhat az a nedvesség, ami a penészgombáknak kedvez. Nézzük az okokat és hogy hogyan tudod elkerülni őket!

3.1 Kívülről

Az épületeinkre az egyik legnagyobb veszélyt a nedvesség jelenti, mert hosszú távon állagromláshoz vezet. A penész megjelenése már rövid távon is egy figyelmeztető jel lehet, amivel érdemes és kell is foglalkozni. Hiszen lehet, hogy ennek hiányában az épületünk egy komolyabb veszélynek lesz kitéve.

A nedvesség természetesen érkezhet felülről, a tető irányából – ekkor beázásról beszélünk. Valamint érkezhet alulról is, a talajban található nedvességből vagy talajvízből, ekkor felázásról beszélünk.

Minden esetben ki kell vizsgálni az okokat, és annak mielőbbi megszüntetésére kell törekedni! Amíg ez nem történik meg, addig hiábavaló a páratartalommal és a penészesedéssel foglalkozni.

Egy másik, szintén kívülről érkező nedvességforrás lehet a levegő páratartalma. Főleg a nyár végén-ősz elején figyelhető meg, amikor a párával telítődött levegő elkezd lehűlni, hogy időszakos penészképződés jelentkezik meg egy-egy hűvösebb vagy kevésbé jól szellőző zugban.

3.2 Belső nedvesség

Egy lakáson belül sajnos nagyon sok nedvességforrás van. Nézzük meg, melyek lehetnek ezek és mit kell kezdeni velük!

– Élőlények: csupán azzal, hogy létezünk, párát juttatunk a levegőbe lélegzéssel, izzadással. Ezt csökkenteni nem tudjuk és ne is tegyük, de például befolyásolhatjuk az által, hogy mekkora légtérben oszlatjuk el. Egy kicsi lakás hamarabb feldúsul szellőztetés nélkül, míg egy nagyobb házban jobban eloszlik a páratartalom. Párologtatnak továbbá a növények és az állatok is. Aki egy komplett dzsungelt nevel a lakásában, annak biztos, hogy nagyobb lesz a páratartalma, mint annak, aki mondjuk egyedül él és napközben nincs is otthon.

– Szellőztetés: egy jó alapos szellőztetés mindig jó, és hacsak nem extrém száraz a lakásunk, csökkenti a páratartalmat. Azonban nyár végén-ősz elején előfordulhat, hogy kevésbé hatékony a szellőztetés, mivel a kinti levegőben is sok a pára. Ennek ellenére nem szabad lemondani a szellőztetésről, de kezeljük tudatosan. Szerezzünk be egy páratartalmat is kijelző digitális hőmérőt (vagy akár egy többszenzoros időjárás állomást), figyeljük a különböző légállapotokat. Továbbá ami talán még fontosabb: értsük is, hogy azok mit jelentenek. Az ember számára a 40 és 60 % közötti páratartalom az ideális, 70 % feletti páratartalom esetén már előfordulhatnak olyan hűvösebb zugok, ahol megtelepedhet a penész.

– Főzés: főzés, sütés közben jellemzően nedvességtartalmú dolgokat melegítünk, és ennek következtében is jelentős mennyiségű pára keletkezhet. A főzést nem csak a pára miatt érdemes fedő alatt végezni, hanem ezzel időt és pénzt is megtakaríthatunk. Használjuk a szagelszívót (páraelszívót), ha rendelkezésre áll. Azonban sose feledkezz meg a légutánpótlásról! Ha véletlenül jól zárna minden nyílászáród, akkor nem fogja tudni elszívni a levegőt a ventilátor, hiszen ahhoz gyenge, hogy vákuumot képezzen. Nyiss ki egy ablakot bukóra!

– Mosás, teregetés: egy adag vizes ruha száradása során nagyon sok nedvesség kerül a levegőbe. Ameddig az időjárás lehetővé teszi, teregessünk kültérben és válasszuk a legmagasabb centrifugálási fordulatszámot. Egy szárítógép sokat tud segíteni a dolgon, de jelentős energiafelhasználása van.

– Felmosás: mivel ez is a víz párolgásával jár, ebből is származik pára. Természetesen emiatt ne hagyja el senki a felmosást, de érdemes azt jól kifacsart felmosófejjel végezni. Kereszthuzat segítségével hamar felszárad és ki is szellőzik.

– Fürdés, zuhanyzás: egy-egy fürdés alkalmával a fürdőszobánk telítődhet párával, ez könnyen megfigyelhető a gőz képződésével. A fürdőszoba levegőjét igyekezzünk ilyenkor ne a lakótérbe, hanem kifelé szellőztetni ablakon vagy szellőzőn keresztül. Léteznek egy adott páratartalomra automatikusan induló szellőztető ventilátorok is.

– Csőtörés: a vizet valahogy vezetékben el kell juttatni a rendeltetési helyére, azonban ezek a vezetékek is meghibásodhatnak. Ha ilyen esettel lenne dolgod, természetesen ne a penésszel foglalkozz, hanem a hiba mielőbbi kijavításával!

Hogyan szellőztess?

Szellőztetés Ablakon és ajtón keresztül

Reggel érdemes egy nagyot szellőztetni, amikor hűvösebb a kinti levegő, és ezáltal kevesebb benne a nedvesség. Ekkor ne bukóra nyitott ablakkal szellőztess, hanem teljesen kinyitva. Így gyorsabb és alaposabb lesz az eredmény. Ha tudsz kereszthuzatot létesíteni, akkor még gyorsabban kicserélődik a levegő, miközben nem hűl ki a ház. Ne félj attól, hogy kiengeded a meleget, mert a hagyományos szerkezeteknek, bútoroknak óriási hőtároló képessége van. Amint becsukod az ajtót, ablakot, a meleg környezet újból felmelegíti a levegőt. Amennyiben extrán jól záró műanyag ablakod van, érdemes a szellőző rést állandóan nyitott állapotban hagyni.

Mesterséges szellőzés

Ha modern otthonban élsz, ahol gépi szellőzést terveztek be, akkor használd azt. Nem véletlen, hogy beépítették, hisz az új energetikai előírások olyan vastag hőszigetelést és olyan jól záró nyílászárókat követelnek meg, ami mellett a természetes páravándorlás szinte kizárt. Ezeknek az otthonoknak vagy nagyon intenzív és tudatos szellőztetésre, vagy gépi szellőztetésre van szükségük. A gépi szellőztetés ideális esetben hővisszanyerős levegő előmelegítéssel van kombinálva, ami költséghatékonnyá teszi a légcserét.

Gépi szárítás

Ha nagyon magas a páratartalom a lakásban, gépi szárítást is be lehet vetni, de ez természetesen elektromos fogyasztással jár.

Akinek van klímája, használhatja a DRY funkciót, ugyanis a split klímák szárítási üzemmóddal is rendelkeznek. Ezt a legjobb olyankor végezni, amikor nem tartózkodsz otthon, hiszen hűtéssel fogja lekondenzálni a levegőben található nedvességet, azaz hideg lesz. Ha a hideg levegőt ezután felmelegíted (fűtéssel, klímával), akkor egy alacsonyabb páratartalmú levegőt fogsz kapni.

Mobil páramentesítő készülékeket is lehet ma már nem csak kapni, de bérelni is. Akkor érdemes ezekhez folyamodni, ha tudjuk, hogy nem végtelen a nedvesség forrása (pl. felázás, csőtörés), vagy éppen elhárítottuk azt, és szeretnénk kiszárítani a szerkezetet. Ha nem derítettük ki a nedvesség forrását és az folyamatosan pótlódik, akkor a párafaló nem fog eredményre vezetni.

Áttekintettük az okokat és hogy mit tudsz vele kezdeni. Ha már tudod, hogy hogyan keletkezik a nedvesség és megszüntetted az okát, akkor jöhet a tüneti kezelés.

Mit csináljak a penésszel?

Miután megtaláltad és megszüntetted az okot, el kell tüntetni valahogyan a penészt is.

Ha kis felületen jelentkezett, akkor ez könnyen megoldható. A penész minden kemikáliára érzékeny. A bolti penészirtó szerekben tömény klór van, ezért fehérít és foltot is hagyhat. Ha ezt használod, arra készülj fel, hogy abban a helyiségben 1-1,5 napig nem fogsz tudni sem tartózkodni, sem aludni. Intenzív, folyamatos szellőztetés szükséges utána. Használhatsz háztartási alkoholos fertőtlenítő spray-t vagy ecetet is, és még rengeteg házi praktikát lehet fellelni a neten.

Amennyiben abban a szobában találtál penészt, ahol alszol, vagy kisgyermek van a házban, akkor egyszerűen vizes szivaccsal töröld le a penészt, ügyelve arra, hogy ne szóródjon szét a spórája. Ezután hajszárítóval melegítsd fel a falfelületet, egy alapos hősokkot adva neki.

Ha nagy felületet terített be, esetleg lambéria, tapéta, szekrény, könyv, ruha is érintett, akkor ezeket mindenképpen el kell távolítani és utána a rendbetételről gondoskodni.

És végezetül még két, nagyon fontos témára szeretném felhívni a figyelmet.

Megelőzés

Sokat tehetsz a megelőzésért is. Páratartalom kijelzős digitális hőmérővel nyomon tudod követni a belső és akár a külső légállapotokat is. Tedd olyan helyre, ahol biztos, hogy naponta ránézel, például a konyha ablakába vagy a reggeliző asztalra. Sok közülük mosolygós vagy szomorú fejjel jelzi, ha kellemes, vagy ha nem megfelelő a páratartalom. De léteznek riasztást adó páramennyiség érzékelők is, így ha elfelejtkeznél róla, szól, ha intézkedni kell.

A magas páratartalomra automatikusan induló elszívóventilátor is nagy segítség lehet, amennyiben a légutánpótlás biztosított.

Átgondolt bútorozással is meg tudod előzni a bajt. Külső lehűlő falfelületre ne tegyél nagy ruhásszekrényt vagy könyvespolcot, mert mögötte megáll és lehűl a levegő. A sarkokat hagyd szabadon, hogy a meleg levegő át tudja öblíteni őket.

Naponta legalább egyszer szellőztess alaposan és megfelelően!

Ha pedig meghibásodást, beázást észlelsz, cselekedj gyorsan!

A különböző szerkezetek jelentősége

Van penészesedés szempontjából jó és rossz szerkezet? Nincs, vagyis a hőhíd természetesen sose jó, de nem a beton vagy a hőszigetelés egyedül a bűnös. Egy könnyűszerkezetes épületben is lehet páralecsapódás, mint ahogy tégla lakásban, panelban vagy egy AAA+++-os vasbeton épületben is.

Az a fontos, hogy legyünk tisztában az épületszerkezetünk hőszigetelő és páradiffúziós képességeivel, a személyes páratermelő habitusunkkal, és ennek függvényében okosan szellőztessünk és igyekezzünk kordában tartani a páratartalmat!

Bizonytalan vagy?

Ha nem tudod kideríteni, hogy mi okozza a penészesedést, vagy bizonytalan vagy a megoldással kapcsolatban, javasolt anyagnedvesség-mérő műszerrel rendelkező építészmérnök véleményét kikérni. Nem kizárt, hogy további szakvizsgálatokat rendel el, hiszen előfordulhat komplex probléma vagy komolyabb károsodás is.

Azért érdemes független mérnök segítségét igénybe kérni, mert ő a probléma megoldását fogja keresni, míg egy építőanyag-gyártó elsősorban a saját terméke értékesítésében érdekelt, egy kivitelező pedig az általa rutinosan végzett feladatokat fogja ajánlani.

Fotók: Unsplash.com

Főoldal: ingatlanmernok.hu