Penész I. – Az okok

Ismerd meg a pára és a penész viselkedését, hogy könnyebb legyen megérteni, megtalálni és megszüntetni vagy éppen elkerülni az okokat!

És miért különösen aktuális ez ősszel? Nyáron a meleg levegőben feldúsul a pára és a hidegebb őszi napok hatására elkezd kicsapódni a nedvesség. Ilyenkor jelenik meg leggyakrabban a penész.

Senki sem szeret penésszel találkozni, legfeljebb a sajton vagy a téliszalámin. Rettegünk tőle, mert egészségkárosító hatásáról egész jól ismert és nehéz tőle megszabadulni – ha nem ismerjük az okokat.

Azt is sokan gondolják, hogy az egyik fajta épület jó (például a panel, mert az köztudottan száraz), a másik meg nem (mondjuk egy hungarocellel hőszigetelt beton), de ez sem feltétlenül igaz. Láttam már panel lakást is kivirágzani és ez legfőképp a benne lakók habitusának volt köszönhető.

Ezeket mind szemügyre vesszük, de előbb ismerkedjünk meg néhány fontos fogalommal, amik nélkülözhetetlenek lesznek a penész természetének megértéséhez!

Relatív és abszolút páratartalom

Ha páratartalomról beszélünk, akkor sokszor a relatív páratartalmat értjük alatta. Azonban ez nem ugyanaz, mint az abszolút páratartalom. Azért nevezzük relatívnak, mert a levegő hőmérsékletéhez viszonyítjuk a benne lévő pára mennyiségét.

Ugyanis a melegebb levegő több pára felvételére képes, mint a hideg levegő.

Vegyünk kettő, látszólag hasonló légállapotot: az egyik egy téli ködös reggel, amikor 3 °C van, a másik egy wellness gőzkabin, ahol kellemes 43 °C van. Mindkét esetben elkezd kicsapódni a pára a felületeken és cseppekké áll össze, hiszen a relatív páratartalom megközelíti a 100 %-ot. Az abszolút páratartalom viszont a téli ködös levegőben csupán 5 g/kg, míg a gőzkabinban több, mint 50 g/kg.

És nézzünk egy másik esetet: kint nyári meleg van, 35 °C és 40 % relatív páratartalom. Bent a jóval hűvösebb 25 °C-ban még éppen komfortos 60 % a páratartalom.

Melyik levegő szárazabb?

A benti levegőben 10 g/kg pára található, a kintiben viszont 15 g/kg. Tehát valójában a benti, magasabb relatív páratartalmú levegő a szárazabb.

És ha már ennyire belejöttünk, akkor nézzünk még egy esetet! Egy hűvös őszi reggelen kint mondjuk 9 °C van és 70 % a páratartalom. A lakásban 22 °C van és abszolút ideálisnak nevezhető 58 %-os relatív páratartalom.

Érdemes egy jó nagyot szellőztetni , vagy beengedjük a nedvességet?

Igen, érdemes szellőztetni (amúgy szellőztetni mindig az), mert a kinti hűvösebb levegőben 5 g/kg pára, a bentiben viszont kétszer annyi, 10 g/kg pára található.

Az ember számára a 40 % és 60 % közötti páratartalom a komfortos. A penésznek közel 100 %-ra van szüksége, de 70 % feletti levegő páratartalom esetén már előfordulhatnak egy házban olyan hűvösebb zugok, ahol ez teljesülhet.

A fenti értékek az úgynevezett Mollier-diagramról olvashatók le.

Harmatpont

A harmatpont az a hőmérséklet, amikor a levegőben található páratartalom eléri a 100 %-ot és kicsapódik. Ekkor harmat keletkezik.

A levegő hőmérsékletétől függ, hogy mennyi párát tud szállítani. Alacsony hőmérsékletű levegő kevesebb párát bír el, tehát a harmatpontja alacsonyabban lesz.

Előfordulhat, hogy egy lakás levegője 72 %-os páratartalom mellett 21 °C-os, de a homlokzati sarokban (vagy az ablaküvegen, a vasbeton koszorúnál, a szekrény mögött…) a belső falfelület hőmérséklete mindössze 16 °C. Ekkor az itt található felülethez érve a levegő lehűl és eléri a 100 %-os relatív páratartalmat. A hűvösebb felületen elkezd kicsapódni az általa szállított páramennyiség.

Páranyomás és páradiffúzió

A levegőben található pára feszítő nyomást képest kialakítani, hasonlóan, mint a fazékban forralt víz a fedő alatt.

A réseken, pórusokon keresztül a páranyomás igyekszik kiegyenlítődni. A pára különböző sebességgel képes áthatolni a különböző anyagokon. Ezt a vándorlást nevezik páradiffúziónak.

Azokat az anyagokat hívjuk lélegzőnek vagy páraáteresztőnek, melyek a pára átengedésére képesek és azokat párazárónak, melyek ezt nem teszik lehetővé. A pára képes áthatolni a hagyományos tégla falon (meszes vakolattal, meszes festékkel) is, igaz, csak nagyon-nagyon lassan – nem a párakiegyenlítés a fő tulajdonsága. A cementes vakolatok és a diszperziós (műgyantás) festékek gyakorlatilag párazáróvá teszik ezt a szerkezetet is. Párazárónak számít továbbá például a beton (bizonyos vastagság felett, hézagok nélkül), egyes fóliák (tömítve, ragasztószalaggal átfedve, hézagok nélkül) és az XPS hőszigetelés is (mivel zártcellás).

Ha belső térben lecsökkentjük a párát például egy alapos szellőztetés után, akkor azt vehetjük észre, hogy ismét emelkedésnek indul. Ekkor a bútorokban, ruhákban, könyvekben, függönyökben, falakban felhalmozódott pára a másik irányba indul, mert a kiegyenlítődésre törekszik. Ha ezt tapasztaljuk, akkor pár óra elteltével ismételjük meg az alapos szellőztetést. A páratartalom fokozatosan csökkenni fog, ha a párának nincs utánpótlása (főzésből, teregetésből, zuhanyozásból származó pára).

Hőhíd

Hőhídnak nevezzük az épületszerkezet azon részeit, ahol a többihez képest gyengébb hőszigetelő képességű anyagok kerültek beépítésre, például vasbeton födémkoszorú, vasbeton erkélylemez, ablak feletti áthidaló vagy redőnytok. Hőhidat képezhet a téglákat összekötő habarcsréteg is vagy azok a helyek, ahol valami oknál fogva vékonyabb hőszigetelés került beépítésre.

Ezeken a helyeken télen a szerkezet jobban lehűl (és természetszerűleg nyáron jobban fel is melegszik), aminek következtében a belső oldali hőmérséklete télen alacsonyabb lesz, így a levegőben található pára először itt fog lecsapódni.

Mi kell a penésznek?

A penész spórája mindenhol ott van a levegőben, már a Föld fagyos sarkpontjai se képeznek kivételt. A fekete penész a természetben is megtalálható, de az ember által épített környezetet jobban kedveli. Száll a levegőben és gyökeret, azaz fonalat vet ott, ahol az alábbi 3 feltétel közül egyidejűleg mindegyik rendelkezésre áll:

1. Hőmérséklet: a penész 0 és 35 °C között fejlődik, a 15 és 30 °C közötti tartomány a legideálisabb számára.

2. Felület és táplálék: sajnos nincsenek nagy igényei, egy porózus vagy egyenetlen felületbe ragadt némi por már elegendő neki a fejlődéshez.

3. Nedvesség: nem csak épületkárból (beázás, talajvíz) származhat a víz, hanem a levegőben található páratartalomból is. Ha túl magas, 65-70 % feletti páratartalom a levegőben, akkor hideg felülethez érve (pl. sarkokban vagy hőhidaknál) kicsapódhat.

Ha ezek a feltételek adottak, a penész spóráiból 10-15 nap alatt kifejlődik egy szürkés, koszosnak látszó felület. Ez a könnyen felismerhető jelenség viszont nem minden esetben látható, például szekrény, ágy fejtámlája vagy lambéria/gipszkarton mögött rejtve maradhat. Ezért ősszel érdemes ezeket is ellenőrizni.

Egészségkárosító hatása rettegett, pedig a fekete penész nem minden faja termel mérgező toxinokat. Sőt egyes fajok képesek ezt a képességüket is elveszteni bizonyos körülmények hatására. A levegőben található toxinok koncentrációja jellemzően nem éri el a kritikus határt. Persze senkinek sem javasolható, hogy egy dohos lakásban éljen, de talán a legfőbb egészségügyi kockázatot a szabadon szálló spórák jelentik az allergiásoknak és az asztmában szenvedőknek. Találkoztam olyan esettel is, ahol az eladó azért döntött az eladás mellett, mert egy nagyon ritka és fájdalmas autoimmun betegség alakult ki nála -feltehetően- a penészspórák hatására.

Nagyon fontos, hogy ezekkel a fogalmakkal és tényekkel tisztában legyünk, mert így fogjuk tudni megérteni és hatékonyan megszüntetni a problémát.

Keresd a következő cikket a témában, amiben sok hasznos tippet találsz a penészesedés megszüntetéséhez!

Fotók: Unsplash

Szöveg és infógrafika: © Micskei Bernadett (okl. építészmérnök, ingatlanvagyon-értékelő, beruházási projektvezető)

Műszaki állapotfelmérés ingatlanvásárlás előtt: TUDD, MIT VESZEL!

Főoldal: ingatlanmernok.hu

Időpont foglalás: minup.io