Penész I. – Az okok

Ismerd meg a pára és a penész viselkedését, hogy könnyebb legyen megérteni, megtalálni és megszüntetni vagy éppen elkerülni az okokat!

És miért különösen aktuális ez ősszel? Nyáron a meleg levegőben feldúsul a pára és a hidegebb őszi napok hatására elkezd kicsapódni a nedvesség. Ilyenkor jelenik meg leggyakrabban a penész.

Senki sem szeret penésszel találkozni, legfeljebb a sajton vagy a téliszalámin. Rettegünk tőle, mert egészségkárosító hatásáról egész jól ismert és nehéz tőle megszabadulni – ha nem ismerjük az okokat.

Azt is sokan gondolják, hogy az egyik fajta épület jó (például a panel, mert az köztudottan száraz), a másik meg nem (mondjuk egy hungarocellel hőszigetelt beton), de ez sem feltétlenül igaz. Láttam már panel lakást is kivirágzani, és ez legfőképp a benne lakók habitusának volt köszönhető.

Ezeket mind szemügyre vesszük, de előbb ismerkedjünk meg néhány fontos fogalommal, amik nélkülözhetetlenek lesznek a penész természetének megértéséhez!

Relatív és abszolút páratartalom

Ha páratartalomról beszélünk, akkor sokszor a relatív páratartalmat értjük alatta. Azonban ez nem ugyanaz, mint az abszolút páratartalom. Azért nevezzük relatívnak, mert a levegő hőmérsékletéhez viszonyítjuk a benne lévő pára mennyiségét.

Ugyanis a melegebb levegő több pára felvételére képes, mint a hideg levegő.

Vegyünk kettő, látszólag hasonló légállapotot: az egyik egy téli ködös reggel, amikor 3 °C van, a másik egy wellness gőzkabin, ahol kellemes 43 °C van. Mindkét esetben elkezd kicsapódni a pára a felületeken és cseppekké áll össze, hiszen a relatív páratartalom megközelíti a 100 %-ot. Az abszolút páratartalom viszont a téli ködös levegőben csupán 5 g/kg, míg a gőzkabinban több, mint 50 g/kg.

És nézzünk egy másik esetet: kint nyári meleg van, 35 °C és 40 % relatív páratartalom. Bent a jóval hűvösebb 25 °C-ban még éppen komfortos 60 % a páratartalom.

Melyik levegő szárazabb?

A benti levegőben 10 g/kg pára található, a kintiben viszont 15 g/kg. Tehát valójában a benti, magasabb relatív páratartalmú levegő a szárazabb.

És ha már ennyire belejöttünk, akkor nézzünk még egy esetet! Egy hűvös őszi reggelen kint mondjuk 9 °C van és 70 % a páratartalom. A lakásban 22 °C van és abszolút ideálisnak nevezhető 58 %-os relatív páratartalom.

Érdemes egy jó nagyot szellőztetni , vagy beengedjük a nedvességet?

Igen, érdemes szellőztetni (amúgy szellőztetni mindig az), mert a kinti hűvösebb levegőben 5 g/kg pára, a bentiben viszont kétszer annyi, 10 g/kg pára található.

Az ember számára a 40 % és 60 % közötti páratartalom a komfortos. A penésznek 100 %-ra van szüksége, de 70 % feletti levegő páratartalom esetén már előfordulhatnak egy házban olyan hűvösebb zugok, ahol ez teljesülhet.

A fenti értékek az úgynevezett Mollier-diagramról olvashatók le.

Harmatpont

A harmatpont az a hőmérséklet, amikor a levegőben található páratartalom eléri a 100 %-ot és kicsapódik. Ekkor harmat keletkezik.

A levegő hőmérsékletétől függ, hogy mennyi párát tud szállítani. Alacsony hőmérsékletű levegő kevesebb párát bír el, tehát a harmatpontja alacsonyabban lesz.

Előfordulhat, hogy egy lakás levegője 72 %-os páratartalom mellett 21 °C-os, de a homlokzati sarokban a belső falfelület hőmérséklete mindössze 16 °C. Ekkor az itt található felülethez érve a levegő lehűl és eléri a 100 %-os relatív páratartalmat. A hűvösebb felületen elkezd kicsapódni az általa szállított páramennyiség.

Páranyomás és páradiffúzió

A levegőben található pára feszítő nyomást képest kialakítani, hasonlóan, mint a fazékban forralt víz a fedő alatt.

A réseken, pórusokon keresztül a páranyomás igyekszik kiegyenlítődni. A pára képes áthatolni a tégla falon is, igaz, csak nagyon lassan. Azokat az anyagokat hívjuk lélegzőnek vagy páraáteresztőnek, melyek a pára átengedésére képesek és azokat párazárónak, melyek ezt nem teszik lehetővé. Utóbbiak közé tartozik például a beton, bizonyos fóliák (nem mind) és az XPS hőszigetelés is. Ezt a vándorlást nevezik páradiffúziónak.

Ha belső térben lecsökkentjük a párát például egy alapos szellőztetés után, akkor azt vehetjük észre, hogy ismét emelkedésnek indul. Ekkor a bútorokban, ruhákban, könyvekben, falakban felhalmozódott pára a másik irányba indul, mert a kiegyenlítődésre törekszik.

Hőhíd

Hőhídnak nevezzük az épületszerkezet azon részeit, ahol a többihez képest gyengébb hőszigetelő képességű anyagok kerültek beépítésre, például vasbeton födémkoszorú, vasbeton erkélylemez, ablak feletti áthidaló vagy redőnytok. Hőhidat képezhet a téglákat összekötő habarcsréteg is vagy azok a helyek, ahol valami oknál fogva vékonyabb hőszigetelés került beépítésre.

Ezeken a helyeken télen a szerkezet jobban lehűl (és természetszerűleg nyáron jobban fel is melegszik), aminek következtében a belső oldali hőmérséklete télen alacsonyabb lesz, így a levegőben található pára először itt fog lecsapódni.

Mi kell a penésznek?

A penész spórája mindenhol ott van a levegőben, talán csak a Föld fagyos sarkpontjai képeznek kivételt. A fekete penész a természetben is megtalálható, de az ember által épített környezetet jobban kedveli. Száll a levegőben és gyökeret, azaz fonalat vet ott, ahol az alábbi 3 feltétel közül egyidejűleg mindegyik rendelkezésre áll:

1. Hőmérséklet: a penész 0 és 35 °C között fejlődik, a 15 és 30 °C közötti tartomány a legideálisabb számára.

2. Felület és táplálék: sajnos nincsenek nagy igényei, egy porózus vagy egyenetlen felületbe ragadt némi por már elegendő neki a fejlődéshez.

3. Nedvesség: nem csak épületkárból (beázás, talajvíz) származhat a víz, hanem a levegőben található páratartalomból is. Ha túl magas, 70 % feletti páratartalom a levegőben, akkor hideg felülethez érve (pl. sarkokban vagy hőhidaknál) kicsapódhat.

Ha ezek a feltételek adottak, a penész spóráiból 10-15 nap alatt kifejlődik egy szürkés, koszosnak látszó felület. Ez a könnyen felismerhető jelenség viszont nem minden esetben látható, például szekrény, ágy fejtámlája vagy lambéria mögött rejtve maradhat. Ezért ősszel érdemes ezeket is ellenőrizni.

Egészségkárosító hatása rettegett, pedig a fekete penész nem minden faja termel mérgező toxinokat. Sőt egyes fajok képesek ezt a képességüket is elveszteni bizonyos körülmények hatására. A levegőben található toxinok koncentrációja jellemzően nem éri el a kritikus határt. Persze senkinek sem javasolható, hogy egy dohos lakásban éljen, de talán a legfőbb egészségügyi kockázatot a szabadon szálló spórák jelentik az allergiásoknak és az asztmában szenvedőknek.

Nagyon fontos, hogy ezekkel a fogalmakkal és tényekkel tisztában legyünk, mert így fogjuk tudni megérteni és hatékonyan megszüntetni a problémát.

Keresd a következő cikket a témában, amiben sok hasznos tippet találsz a penészesedés megszüntetéséhez!

Fotók: Unsplash

Infógrafika: © Micskei Bernadett

Főoldal: ingatlanmernok.hu