Villamos biztonsági felülvizsgálat – I. rész

Az ingatlan.com-os podcast-ban volt szó a villamos biztonsági felülvizsgálatról és másnap kaptam egy telefonhívást. Repka Ádám hívott, aki maga is villamos biztonsági felülvizsgáló és elkezdett nekem a telefonban mesélni. Mondtam neki, hogy én ezt az idők végezetéig szívesen hallgatnám, de akkor inkább találkozzunk személyesen és készítsünk belőle egy olyan tartalmat, ami mások számára is hasznos lehet.

Így indult a beszélgetés, amiből ez a cikk (és a következő) született. Lesz szó a villanyszerelő szakmáról, személyes tapasztalatokról, valamint hasznos tanácsokról is.

Ez egy kicsit szakmai cikk, felszínesnek nem nevezhető, de ez ne riasszon vissza senkit, a lényeg könnyen érthető. És aki esetleg eddig nem tudta volna, hogy mi az a villamos biztonsági felülvizsgálat és miért fontos, a cikk végére garantáltam megérti -és nem csak megérti, hanem át is fogja érzi a fontosságát.

Gyertek, üljetek ide hozzánk ti is egy finom kávéval és hallgassátok, olvassátok Ádám néhol vicces, néhol elszomorító, olykor hátborzongató történeteit!

– Ádám, kezdjük a legelején. Ki lehet villanyszerelő? Mi kell ahhoz, hogy valaki villanyszerelő legyen.

– Nyolcosztályos végzettség és egy egyéves tanfolyam. Hogyha beiratkoztál, és elmész a vizsgára, akkor onnantól kezdve ez megvan. Nagyon-nagyon alacsonyan van a léc. És ez sajnos meg is meglátszik. Végzettsége általában van a villanyszerelőnek, de nem érti, hogy mit csinál. És ez visszaköszön a szerelések minőségén is. Olyan súlyos elvi hibák vannak benne, hogy látszik, hogy egyszerűen nem tudja, mit csinál, csak csinál valamit. A végén pedig kijön egy ’működik’ kategória, de ez sajnos sokszor egy veszélyes állapot.

– Milyen jogosultsági szintek vannak a ti szakmátokban?

– Van a nem kioktatott személy, a kioktatott személy, ez inkább a munkahelyeknél fontos dolog. Utána van a villanyszerelő, van technikusi szint, van villamosmérnök, alállomáskezelő, és a tetején van a villamos biztonsági felülvizsgáló.

– Mit kell ahhoz elvégezni, hogy valaki villamos biztonsági felülvizsgáló lehessen?

– Ahhoz, hogy felülvizsgáló lehessél, alapjáraton kell vagy egy villamosmérnöki diploma, vagy egy villanyszerelői végzettség. Utána szükséges 3 év szakmai tapasztalat, amit valahogy valaki leigazol neked. Utána van egy egyéves villamos biztonsági felülvizsgálat képzés. Ha ezt megcsináltad, utána kell egy 14-es tűzvédelmi szakvizsga. Amikor ez is megvan, akkor az MSZ 1585 szerinti FAM tevékenység, tehát meg kell szerezni egy FAM-os papírt [feszültség alatti munkavégzés], és akkor ezek feszültség alatti munkavégzésre jogosítanak fel téged. Ezek együttesen szükségesek a villamos biztonsági jogosultsághoz. FAM-ból kétévente újra kell vizsgázni, a VBF-ből [villamos biztonsági felülvizsgálat] pedig ötévente. A műszert pedig – attól függően, hogy milyen van,- fél-kétévente újra kell kalibrálni.

– Mennyien csinálnak ma Magyarországon a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

– Szerintem sokkal több embernek van meg a papír, mint amennyien végzik, mert a nagy felelősség miatt kevés ember szánja rá magát. Illetve az elején van egy nagyobb összeg, amit bele kell fektetni a műszerekbe, és ezt nem szokták vállalni. De leginkább a felelősség az oka, amiért nem csinálják.

– Mi a különbség az érintésvédelmi mérés, a villamos biztonsági felülvizsgálat és az első szabványossági felülvizsgálat között?

– Az újépítésű ingatlanoknál és az új szereléseknél az első szabványossági felülvizsgálatot kell elvégezni. Ilyen esetben mindig a jelenkori szabványoknak kell megfelelni. Egy régebbi lakóingatlannál előfordulhat, hogy a jelenkori szabványoknak nem felel meg, de a létesítéskori szabályoknak igen, így kaphat a villamos biztonsági felülvizsgálat során ’megfelelt’ minősítést.

A másik különbség az, hogy az első szerelésnél csak hibamentes jegyzőkönyv mehet ki. Tehát nem lehet azt megcsinálni, mint mondjuk egy időszakos felülvizsgálatnál, hogy leírsz kisebb hibákat, és akkor arra adsz határidőt: azonnali javítást vagy 30 napon belüli javítást, vagy hogy a következő felülvizsgálatig legyen rendbe téve. Ilyet az első felülvizsgálatnál nem lehet, mert a friss szerelés után csak hibátlan állapotban lehetne elvileg üzembe helyezni.

A többek által jól ismert érintésvédelmi mérés pedig így különállóan megszűnt.

– Mikor van szükség villamos biztonsági felülvizsgálatra?

– Minden egyes szerelés után, tehát amikor egy villanyszerelő egy lakást felújít. Ha időközben olyan jellegű karbantartás történik egy lakásban, ami érinti az ingatlan villamos berendezését, akkor is kötelező. Ilyen esetben a következő dokumentumok kellenének: kivitelezői nyilatkozat, a lakás elosztóról egy dokumentáció, egy darabjegyzék, a lakás elosztó CE minősítése. Sokan elfelejtik, hogy ha megveszik az elosztót, megveszi a kismegszakítókat, a vezetéket, a fi-relét, a túlfesz levezetőt és ezt összeépíti, onnantól kezdve berendezésgyártó lett, amiről adnia kell egy CE-minősítést.

És kell egy villamos terv is, mert ugye terv nélkül nem dolgozunk. Az előírás úgy szól, hogyha az ingatlan bármilyen kiterjedésében 5 méternél hosszabb, akkor villamos terv köteles. Tehát ez gyakorlatilag akármelyik lakásnál, ingatlannál megvalósul.

– És kötelező az eladásoknál és bérbeadásoknál is. Mióta kötelező? 2017-es a rendelet, akkor lehetséges, hogy azóta?

– 2021-től, ha jól tudom, viszont akkor még volt egy olyan kiskapu, hogyha minden kört FI-relé [áram-védőkapcsoló, érintésvédelmi relé] véd és 32 amper alatt vagyunk, akkor elhagyható a felülvizsgálat. A rendelet 2024 januárjától úgy változott, hogy minden esetben kötelező ingatlan adásvételnél és bérbeadásnál a felülvizsgálat, ha nem készült 6 éven belül ilyen, és beleraktak egy olyan pluszt, hogy időszakos vizsgálat kötelező azokra az ingatlanokra, ahol nincsen FI-relé vagy 32 amper felett vagyunk. Én úgy gondolom, hogy ez Magyarországon az ingatlanok legalább 70 %-ára igaz és ez akkor lesz majd égető, amikor a biztosítók erre rászállnak. Már hallottam ilyenre példát.

– Én is hallottam ilyet, hogy a lakásbiztosítási szerződésekben van egy kitétel, hogy ha nincsen FI-relé, akkor nem fogadja el az igénybejelentőt a biztosító.

– Igen. De hogyha van egy VBF jegyzőkönyved, akkor onnantól már tudsz, mert az tanúsítja, hogy ez a lakás rendben van. Csak ugye nem ez az általános.

– Hallottam olyat az ügyféleimtől, hogy „De jó, új a mérőóra, akkor ki van cserélve a vezetékezés is!”.

– Nincs összefüggés. Mérőhelynél egyébként települése, meg szolgáltatója válogatja. Például most itt vagyunk Budapesten. Itt azt hiszem, hogy kötelező villamos biztonsági felülvizsgálat ahhoz, hogy át tudják adni az új mérőórát és hogy meglegyen az új bekötés. Mert az új bekötéshez kell egy földelő szonda, amit be kell mérni.

Na most itt az a probléma, hogy például két hónapja is voltam egy pesti háznál, ahol megvolt a jegyzőkönyv a mérőórához. 10 ohm alatt kell lennie az értéknek, 9,81 ohm volt a mért érték. Kérdezem a tulajt, hogy „Kint volt az emberke mérni? Tudod, hogy ez kamu? Azért szoktak ilyen közeli értéket megadni, mert azt mondják, hogy amikor ő ott járt, akkor ez jó volt.” Mondjuk pont esett az eső, jobb volt a talaj, úgy álltak a csillagok, pont jó volt. A probléma az volt, hogy én ott 180 ohmot mértem és kihúztam a földből egy 30 centis vasdarabot. Egy földelő szondát úgy kell telepíteni, hogy alapból ásunk egy köbméteres szerelőgödröt, és onnan ütjük le a földelő szondát, ami minimum 3 méter mély onnan mérve. És ez azért van, mert 1 méter a fagyhatár, utána meg van egy kiszáradási határ, ami 2 méter. 4 méter mélyen kéne lennie egy földelő szondának. Itt a betonba volt befúrva a vas. Azt rögtön gondoltam, hogy nem utólag betonozták ki ott a járdát, ebből már az elején lehetett sejteni, hogy probléma van.
Tehát a felülvizsgálókkal is sok probléma van, mint mondjuk ennél az esetnél is.

– És ki tudsz adni úgy egy villamosbiztonsági felülvizsgálatot, hogy nincs FI-reléje az ingatlannak?

– Hogyha új építésű, akkor nem, mert már meg kell felelnie az első felülvizsgálaton. A réginek a létesítéskori előírásoknak kell megfelelni, és akkor kiadhatok rá.

Az a probléma egyébként az árammal, hogyha kihívsz egy festőt vagy egy burkolót és befejezi a munkát, akkor látod, hogy jó lett-e, vagy nem. De azt, hogy mondjuk a falban sérült-e a vezeték, vagy hogy mennyire jól sikerültek az elektromos kötések, azt nem látod. Mondok egy másik példát: egy nagy családi háznál megvannak a szabványban, hogy dugalj áramkörnél minimum 2,5 mm²-es keresztmetszetű vezetéket kell használnod, amit maximum C16-as biztosítékkal biztosíthatsz. De hogyha túl hosszú a távolság, nem számolsz a feszültségeséssel, az utolsó konnektor már meg fog bukni. Hiába betartottál mindent, de ezzel a tényezővel nem számoltál, akkor nem tud akkora zárlati áram kialakulni, hogy a kismegszakító lekapcsoljon. És akkor kiég a falból a vezeték, vagy a kötés, meg ami még ott van, hiába tartottál be mindent. Ezért kell minden esetben terv.

– Ebből vannak a lakástüzek. Mi okozhat még lakástüzet?

– Például, hogy nagyobb értékű a biztosíték, mint ami mögötte van. Például a héten is mértem ilyet, hogy egy darab C32-es biztosíték volt, arról ment az egész ház. Már nem is használható 0,75 mm²-es kábel semmilyen energiaátvitelre, de az volt rajta, és ebben az esetben a ház porrá tud égni, de a kismegszakító még fent van. Tehát a védelem nem fog működni. És akkor szokták nekem mondani, hogy „Itt jó a rendszer, sose ment még le a kismegszakító”. Én meg mondom, hogy „Ez soha nem is fog!”

A másik a kötési hibák szoktak lenni. A régebbi panellakásoknál, amikor még nem volt úgy anyag, sodrott kötéseket alkalmaztak. A sodrott kötés sosem volt szabályos. Volt egy régi szabvány, hogy felvonulási területen 30 napig lehet használni, de amióta van wago [vezetékösszekötő], meg a többi gyorskötő, azóta ez funkcióját vesztette. Ahogy terheled a vezetékeket, ezek a sodrott kötések a hőtől tágulnak, és ahogy sokszor tágul-összemegy, lazul a kötés, egyre rosszabb a kontaktod, és ahogy egyre rosszabb a kontaktod, megnő az ellenállás. Emiatt még jobban melegszik, és akkor egyszer csak lángot kap. Mindjárt mutatok fotókat is, hogy mi történik ilyenkor.

– Van jogkövetkezménye a villamos biztonsági felülvizsgálat hiányának?

– Jelenleg nincs. A biztosító lehet probléma. De egyre gyakoribb, hogy vannak olyan vevők, akik tudják, hogy kötelező.

– De csak Miskolcon. Itt Budapesten senki nem tud róla. Elég sok ingatlanközvetítővel találkozok, és általában az a válasz, hogy „Jaj, nahát, tényleg? Én már eladtam száz ingatlant és még sosem hallottam róla.”

– Ez tudod, hogy mitől függ? Hogy milyen az ügyvéd. Festőből is van jó, meg kevésbé jó. Ügyvéd is ilyen. Hogyha jó, akkor szól, hogy kell, és betartatják. Bár nálunk Miskolcon az Immo1 ingatlaniroda kezdte el ezt forszírozni, nekik volt köszönhető, hogy az ügyvédek is elkezdtek rá figyelni és belevenni az adásvételi szerződésekbe. Azóta már a többi ingatlaniroda és sok ügyvéd is foglalkozik vele.

– Mi a célja a villamos biztonsági felülvizsgálatnak?

– Egy az, hogy a vevő – ha maradunk az ingatlan adásvételnél- kap egy képet arról, hogy milyen az ingatlan. Rengeteg esetben az van, hogy mérek egy családi házat, van benne 210 dugaszoló aljzat és ebből egy rossz. És azt az egyet utána megcsináltuk, és akkor boldogok vagyunk. Meg van olyan családi ház vagy lakás is, ami olyan gyönyörű, hogy megszólal. És utána rádugom a gépet, aztán kiderül, hogy az ingatlan tűz és életveszélyes. Ezt nem tudom megmondani én sem ránézésre, hogy jó-e vagy sem, amíg nem mérek semmit.

– És mit tapasztalsz, mik az arányok: mennyi a nagyon jó és mennyi az életveszélyes?

– Mondjuk 10-ből egy, ami hibátlan. A többinél vannak kisebb-nagyobb hibák. És mondjuk 10-ből 3 az, ami potenciálisan életveszélyes. A szabvány nagyon szigorú. Közvetlen életveszély mondjuk, hogyha kilóg egy egyszeresen szigetelt vezeték a falból, és ott van rajta a 240 V. Ha hiszed, ha nem, ez nagyon gyakori.

Én mindig folytonosságméréssel kezdek. Nem kötelező lemérni a gyártmányokat, mikró, tűzhely, stb. Én lemérem minden esetben. Azért mérem le, mert egyszer megrázott a mikró, azóta inkább méregetek mindent. Az egyik házban a mikrón 100 V volt. Most lehet vitatkozni, hogy ez mennyire veszélyes, mennyire nem, mert ugye a trafója tud kirakni ilyen hibafeszültséget, hogyha nincs meg a földelés, de a szabvány azt mondja, hogy száraz helyiségben 50 V felett már életveszélyes.

Egy csomó esetben van az, hogy felrakom a lámpára a kis mérőbotomat, és ott van rajta a 240V. Ilyen a héten is történt.

– A lámpáknál sokszor előfordul, hogy ugye eleve oda se ér a földelőkábel, tehát, hogy szerencsétlen lámpát úgy kötik be, hogy nincs földelés. Gondolom, ez ebből adódhat, nem?

– Igen. Tegyük fel, hogy van egy zárlatos lámpánk. A legjobb eshetőség az, hogy ha van egy FI-relénk, minden tökéletesen működik, a FI-relé lemegy, utána mi keressük a hibát. Megtaláltuk a zárlatos lámpát és kicseréljük.

Következő, amikor nincsen FI-relé, de van földelésünk, a lámpa attól ugyanúgy zárlatos lesz, a testére kimegy a 240V, de a földön keresztül elvezetődik. Ezért kezdek úgy egy felülvizsgálatot, hogy rámérek a földelésre, hogy van-e szivárgó áram. Mert már volt olyan, hogy rámértem, azt ott volt 10 A és akkor már tudtam, hogy óvatosnak kell lenni, mert baj van.

A következő és egyben a legrosszabb eshetőség, amikor nincsen védőföldünk. Onnantól kezdve, ha zárlatos lesz a lámpa, kimegy a fém testére a feszültség. Egy csomó helyen járok úgy, hogy először végig mérem ezeket a folytonosságokat, és megkérdezem a tulajdonostól, hogy „Ez a lámpa mikor volt utoljára takarítva?” És akkor mondja, hogy „Ó, évekkel ezelőtt.” Mondom, hogy azt elhiszem, mert hogyha lett volna, akkor már nem beszélgetnénk itt.

– Elképesztő, kiráz a hideg.

A héten volt, hogy egy lámpa volt zárlatos, meg egy házi vízmű. Volt FI-relé, ami működött is. Na most itt a FI-relé lement, meg kell oldani a problémát. Ilyenkor az otthoni mekk-mesterek azt csinálják általában, hogy kikötik a FI-relét. Itt az emberünk tudta, hogy a FI-relé az jó, úgyhogy megkereste, hogy melyik az az eszköz, ami zárlatos, és onnan kikötötte a védőföldet.

– Ez egy kemény szakma lehet. Kinek a költsége a villamos biztonsági felülvizsgálat?

– Tudtommal az eladóé és ez őt is védi nyilván. Egyre több per származik abból, hogy teljeskörűen felújítottnak van meghirdetve az ingatlan. Megveszi a vevő, majd mikor ki szeretné cserélni az első konnektort, lámpát vagy lámpakapcsolót, akkor derül ki, hogy az elektromos hálózat nem lett felújítva soha.

– És mi van mögötte? Alumínium vezeték? Vagy csak valami régi kis keresztmetszetű réz?

– Általában ilyenkor az alumínium vezeték van mögöttünk. Mert azt egy laikus is látja az alumínium vezetéken, hogy az nem most lett felújítva. Jelenleg Magyarországon egyébként még mindig lehet alumínium vezetéket használni, 16 mm²-es keresztmetszettől. A lakásokban általában 1,5-es vagy 2,5 mm²-es réz vezetékek vannak. Tehát ott már lehet látni, hogy ez nem lehet egy új szerelés. Volt, hogy emiatt beperelte a vevő az eladót és az ingatlanközvetítőnek is a bíróságra kellett mennie. Mert ugye ez nyilván egy rejtett hiba.

Nem rég volt, hogy egy napon volt három felülvizsgálatom, három pici lakás, egymás után le lehetett darálni őket. Kettőnél mondták, hogy újra van húzva, rendben van minden, a villanyszerelő is átnézte. Az elsőnél tényleg újra lett húzva, de nagyon-nagyon súlyos elvi hibák is voltak benne, és emellett a színjelölések nem stimmeltek, tehát a zöldsárgán húzta a fázist, stb.

– Ilyet hogy lehet csinálni?

– Lehet hogy színvak volt, nem tudom. A második ingatlannál mondta az eladó, hogy ő egyébként átnézette a villanyszerelővel, rendben volt minden. Kérdeztem az eladót, hogy „Mit nézett át a villanyszerelő? Ennek a villanyszerelőnek volt egy 1-1,5 millió forintos műszere, amivel lemérte a hurokimpedanciát, a folytonosságot, a feszültségesést, szigetelési ellenállást és lemérte az ÁVK-nak [áram-védőkapcsoló] a kioldási idejét, lemérte a kioldási áramát?” Hát nem, ő csak ránézett. Én sem tudom megmondani ránézésre, de ő meg tudta. Se végzettsége hozzá, se műszere hozzá, de azért elmondja, hogy rendben van. És egyébként nagyon nem volt rendben.

A harmadik felülvizsgálat egy körülbelül 40 évvel ez előtti szerelés volt. Ott a vevő tudta, hogy kötelező a felülvizsgálat, ő kérte is a felülvizsgálatot. Az eladó mondta, hogy nem, nem megy bele ebbe a plusz költségbe, de vállalja, hogy itt rendben van minden. Ezt le is írták a szerződésben. Kimentem felülvizsgálni.

– A vevő költségére?

– A vevő költségére.

– A vevő megvette, kifizette, birtokba vette, és birtokba adás után az volt az első dolga, hogy kihívott téged?

Igen. Kimentem felülvizsgálni, és minden jó volt.

– És ez most akkor melyik eset volt: a 40 évvel ezelőtti szabálynak megfelelt, vagy itt is azt mondták, hogy fel van újítva?

– Itt nem mondták, hogy fel van újítva, azt mondták, hogy itt gyári szerelés van. A paneloknál is volt ilyen szerelő, olyan szerelő, attól függ, hogy mikor készült. Az volt a mázlijuk, hogy hogy itt jó volt a szerelő, attól függetlenül, hogy alumínium vezetékek voltak. Nyilván ÁVK [áram-védőkapcsoló], tehát FI-relé nem volt a rendszerben, de mindenhova ki volt húzva a földelés, úgy, ahogy kell, EPH [egyenpotenciálra hozó hálózat, azaz földelés] meg volt csinálva, úgy, ahogy kell, az összes lámpán ott volt a földelés.
És egyébként az a probléma, hogy én mérek olyan ingatlanokat, ami 100 millió plusz, új építésű, és egy totálkár az egész, se földelőszonda, se ÁVK [áram-védőkapcsoló], se túlfeszlevezető, egy 200 m²-es házra van 3 darab kismegszakító, tehát semmilyen tekintetben nem jó.

És akkor utána meg elmegyek egy Kádár-kockához, ami ’64-ben épült, és a néni a kezembe adja az eredeti rajzokat, utána még a mérési dokumentumokat, és az összes érték jó és még a földelő szonda sincs elrohadva.

– Mennyi ideig érvényes a villamos biztonsági felülvizsgálat?

– Ez a dokumentum 6 évig érvényes, tehát nem kell minden egyes eladásnál és bérbeadásnál megcsinálnod. Hogyha közben hozzá lett nyúlva a rendszerhez, akkor nyilván újat kell készíteni.

– Mi a kockázata annak, ha esetleg nem készül el?

– Nem tudod, hogy mit veszel, nem vagy vele tisztában. Ha egy lámpa ráz, ugyanúgy néz ki, mint az a lámpa, ami nem ráz, csak más a tapintása – ahogy szokták mondani.

Az megint ilyen gyakori hiba, hogyha PEN szakadás van a rendszeredben. Ahhoz, hogy ez létre tudjon jönni, sok szerencsétlen együtthatónak kell összejönnie, de néha összejön. Ilyenkor befele bemegy az áram és valahol vissza akar jönni. Hogyha van egy jó földelő szondád, akkor azon fog visszamenni, és lehet, hogy észre se veszed a hibát. Nyilván a FI -relé már fog oldani egyből. Viszont, ha nincs FI -relé és egy jó földelés, onnantól kezdve az áram megpróbál visszafele menni bárhol, ahol tud: a radiátorcsövön, a gázcsövön, a betonvason, a korláton, a bármin, amin tud. Ezeken már mind mértem feszültséget.
Nagyon durva hibák derülnek ki még így visszagondolva. Például 3 héttel ezelőtt voltam egy olyan helyen, ahol végig mértem mindent, volt egy olyan konnektor, ahol a földnek a csatlakozójára lett rákötve a fázis. Bedugsz egy fémtestű bármit, és onnantól kezdve a fázis az ott van a fémtesten. Kérdezem a tulajt, azt mondja, azt sose használták. Hát mondom, azt elhiszem.
Ami még nagyon fontos, hogy a villamosbiztonsági felülvizsgálatot azért muszáj megcsinálni, hogy valaki ellenőrizze a villanyszerelő munkáját. Van olyan cég, akik után sorozatosan járok felülvizsgálni, nagyon jók, nagyon profik, de náluk is előfordul, hogy 10 ingatlannál egy konnektornak a kötése nem sikerült. Kimérem, semmi probléma, kicserélik. De hogyha ez a vizsgálat nem történik meg, akkor nem tudod, hogy az jó lett-e vagy sem. De ezt a villanyszerelő se tudja megmondani.

-Milyen gyakori hibákkal találkozol még?

A felülvizsgálatnál a leggyakoribb hibák közé tartozik, hogy a fürdőszobában vannak sávok és meg van adva, hogy melyik sávban milyen feszültségszintű készüléket helyezhetünk el. Ez a fürdőkádnál azt jelenti, hogy felfele 225 cm, a kád szélétől 60 cm a védőtávolságon belül nem lehet 240V berendezés. Alapjáraton a fürdőszobába csak IP44-es [kilövellő víz ellen védett] lámpát lehetne felszerelni. A lenti képen egy fél-ufó lámpa szinte benne van a fürdőkádban. Mondom a tulajnak, hogy „Ez így nagyon nem jó.” Mondja, hogy ezt érezték ők is, ezért kivették belőle az izzót. Az a baj, hogy ezzel még nagyobb hülyeséget csinált, mert még jobban bele tud menni a víz.

Az előbb volt róla szó, hogy ha száraz környezetben egy fémasztalon 50 V feletti feszültséget lehet mérni, akkor az már életveszélyes. Ugyanez a fürdőszobában, nedves környezetben, 25 V. Régen úgy volt, hogy a fém fürdőkádat kötelező volt bekötni a védőföldbe, viszont a zuhanytálcát nem. Amióta az MSZ 60364 van, azóta már kötelező a fém zuhanytálcát is bekötni. Hogyha egy fém kád nincs bekötve a védőföldbe, sajnos akkor szét kell bontani mindent, hogy be lehessen kötni. Viszont, ha már szét van bontva minden, akkor rakhatunk akár egy szép akrilkádat, amit már nem kell bekötni.

-Nem is látszik kívülről, hogy be van-e kötve a kád.

Nem, és az is nagyon érdekes, hogy a panellakásoknál a gyári szerelésű öntöttvas kádak esetében 10-ből 9 be van kötve és teljesen rendben is van az érték. A panellakásoknál akkor van baj, ha az öntöttvaskádat időközben kicserélték lemezkádra. Jött a burkoló, ő kivette a régi kádat, berakta az új kádat, nem kötötte be, mert ő burkoló és nem is tud róla, hogy be kéne kötni a földelésbe.

Ez nüánsznyi apróságnak tűnik, de a fürdőszobában történik amúgy a legtöbb halálos áramütés, mert ott vagyunk általában meztelenül, vizes közegben és így még jobban vezetjük az áramot. Ott vagyunk a legnagyobb veszélynek kitéve. Ha bent a lakásban egy gumitalpú papucsban mászkál valaki, mert hideg burkolat van és fázik a lába, akkor sokkal kisebb az áramütés esélye.

– A panelokban jellemzően PVC burkolat volt a fürdőkben. Az nem szigetelt valamennyit?

– A paneloknál olyan kitétel volt, hogy ahol lakkozott parketta volt a szobákban, ott nem volt kötelező a védőföldelés. Tehát ott megengedhető -amikor a létesítéskori szabályoknak kell megfelelni-, de nyilván ilyenkor nagyon nagy betűkkel odaírom, hogy mindenképp legyen korszerűsítve.

– Akkor van olyan panel, amiben még most sincs földelés?

– Általában a fürdőszobákban és a konyhában rendben van a földelés. Ha az eredeti, gyári szerelés van még, akkor van, ahol a szobákban is van, de általában inkább nincsen.

– Volt már olyan, ami nagyon megviselt? Vagy meg lehet szokni? Nekem van úgy, hogy eljövök egyik-másik házról és kell 2-3 óra, amíg megemésztem a dolgot, ha valami nagyon rendkívüli eset volt.

– Nekem az, amikor kisgyerekek vannak és akkor kilóg a falból a csupasz vezeték, amin rajta van 240V. És amikor elmondom neki, hogy ez irgalmatlan veszélyes, csak azt látom, hogy üres tekintetek néznek vissza rám. Na és akkor azt úgy otthagyni…Ilyenkor kinek szóljak? Mert ha munkahelyről van szó, akkor nincs kérdés, egyből szólsz a katasztrófavédelemnek és intézik. De itt mit csináljak? Egy lakóingatlannál a tulajdonos felelőssége, hiszen az övé a dolog.
Igaz, hogy hatósági jogkörbe tartozik az én bizonyítványom, de nem vagyok hatóság. Tehát nem tudom én lekapcsolni. Mert hogyha le lehetne kapcsolni, akkor nagyon sok mindent le kéne kapcsolni. Ha ilyesmi van, akkor utána szoktam hívogatni őket, hogy megcsinálták-e, foglalkoztak-e vele?

– Az én szakmámban nagyon ritkán fordul elő explicit életveszélyes állapot. Nálad meg elég sűrűn.

– Sűrű, igen. Erről jut eszembe, hogy mint minden szakmában, a felülvizsgálóknál is vannak jók, meg kevésbé jók, meg kontárok.

– De hogy? A felülvizsgálónál? Annyi vizsga után?

– Igen, annyi vizsga után, mert mindenki pénzből él és van, hogy nem annyira lelkiismeretes valaki. Én próbálom úgy csinálni, hogy a legjobb tudásom szerint adjam ki azt a dokumentumot, amivel tudom vállalni a felelősséget, hogy az az ingatlan jó-e, vagy sem. Megfelelt, vagy nem felelt meg. Amit tudok, azt beleadok. Ez eddigi rekord egy családi ház volt, amit 3 napig mértem egyedül. 3*8 óra. Vannak kisebb családi házak, ami kevesebb idő, van olyan panellakás, amivel végzek egy óra alatt – tehát teljesen változó, de nyilván ennek van egy költsége.

Pont a héten is volt egy ilyen precedens, hogy megbeszéltem az ügyféllel, hogy le kell mérni egy családi házat, ami 80 m²-es. Szoktam kérni, hogy küldjék el a hirdetést, hogy át tudjam nézni, hogy kb. mi van benne. A hirdetés alapján mondtam, hogy ez legalább egy napos munka. Ő mondta, hogy emiatt nem venne ki szabit, lehet-e hétvégén felülvizsgálni? A hétvége nálam is a családé, de nagy duzzogva jól van, akkor csináljuk meg hétvégén. Megegyeztünk az összegben. 3 órával később hív, hogy talált egy olyan felülvizsgálót, aki 20 ezer forintért megcsinálja, és neki nem kell kijönnie sem, hanem elég lefényképezni az elosztó dobozt.

Ennek a legtipikusabb példája, amikor kimegyek egy ingatlanhoz felülvizsgálni eladásnál és látom, hogy bent van az új kazán. Kérdezem az illetőt, hogy „Hogy kaphatott ez új kazánt, amikor nem jó semmi?” És akkor előkerül egy jegyzőkönyv. Nézem a jegyzőkönyvet, ahol le van írva a földszonda, le van írva, hogy a gázóránál az összekötés megfelelő, le van írva a FI -relé, le van írva a FI -relé típusa, a kioldási ideje, kioldási árama. Miközben nincsen FI -relénk, nincsen átkötés, nincsen EPH, nincsen semmi. És akkor ott állok és sejtem, hogy nem a tulaj szedte szét, meg nem ő csinálta, de valahogy a papír mégis csak megvan, miközben valójában meg nincsen semmi.

Az a baj ezekkel a felülvizsgálatokkal, hogy rontják nagyon a szakmának a hírnevét.
És utána hiteltelenné tesz engem is ezzel.

– Került már börtönbe felülvizsgálatra?

– Én úgy tudom, hogy a tavalyi évben 3 ember. Nagyon-nagyon ritka szerintem. Ezt nyugodtan meg lehetne szorozni egy 100-as értékkel.

A következő részben azt nézzük meg, hogy mi a különbség a biztosíték és FI-relé között, illetve, hogy mikor nem védenek, miért annyira fontos a földelőszonda, hogy rázhat egy gázcső – elrettentő és tanulságos sztorikon keresztül. Végezetül padig kapunk néhány jó tanácsot, hogyan lehet ezeket elkerülni.

Vendégem névjegye:

Repka Ádám

villamos biztonsági felülvizsgáló

Facebook: Villamos biztonsági felülvizsgálat Miskolc Repka Ádám E. V

Mobil: 06309087616