Villamos biztonsági felülvizsgálat – II. rész

Az előző részben arról beszélgettem Repka Ádám villamos biztonsági felülvizsgálóval, hogy mi is az a villamos biztonsági felülvizsgálat, mi célt szolgál és milyen gondunk adódhat abból, ha nem figyelünk rá. Most azt vesszük szemügyre, hogy mi a különbség a biztosíték és FI-relé között, illetve, hogy mikor nem védenek, miért annyira fontos a földelőszonda, hogy rázhat egy gázcső, jön néhány igazi horror sztori és végezetül néhány jó tanács, hogyan lehet ezeket elkerülni.

– Hogyha valaki vesz egy új házat, vagy egy lakást, akkor elektromos szempontból mit javasolsz neki?

– Ez saját tapasztalat, hogyha kinyitom a lakáselosztót, amiben a kismegszakítók vannak, és ott olyan márkákat látsz, hogy XBS, Tracon, Mentavill, akkor onnan már majdnem, hogy borítékolni lehet, hogy az egy rossz rendszer. Mert aki ott az elején spórol 200 forintot, az mindenhol lespórolta az anyagot és nem lesz jó. Nyilván vannak olyan jó szerelések is, ahol ezek a márkák vannak, nem mondom, hogy az összes rossz, de sajnos az esetek többségében ez a tapasztalat.

– Nem sokat beszéltünk a FI-reléről. Elmondanád röviden, hogy mi az és miért fontos, és mondjuk mióta kell? Mert úgy látom, hogy ez egy viszonylag új dolog, és még nincs benne a köztudatban.

– A FI-relé [áram-védőkapcsoló, érintésvédelmi relé] működése nagyon-nagyon egyszerűen elmagyarázva: a fázison bemegy az áram, a nullán visszamegy az áram. Hogyha a kettő között van egy szivárgás, kiold. Ha egy felnőtt ember szívén keresztül 50 mA [milliamper]-nél több megy át, akkor abba már belehalhatunk. Ezért a FI-relé legkésőbb 30 mA-nél kiold.

FI-reléből is többféle van. Mindegyiknek megvan a felhasználási helye. Amit még látok nagyon sok helyen, hogy AC-típusú FI-relét raknak be. Ez körülbelül 2000 forinttal olcsóbb, mint az A-típusú. Viszont az AC-típust tisztán váltakozó áramnál lehetne használni és az egyenáramú összetevők miatt nem megy le, vagy rosszul megy le, vagy meghibásodik. Ahol klíma van, LED van, oda rakjunk A-típust.

Ugye biztonságban vagyunk, hogyha van egy FI-relénk és működik. Na most, hogyha nincsen FI-relénk, a régen általános – és sajnos még mindig ezt látom sok helyen, hogy a –  C16-os kismegszakítót alkalmazzák. A C16-os kismegszakító 160 A-nél fog oldani 0,4 másodpercen belül. Ez azt jelenti, hogy rajtunk 160 A fog folyni, amire az leold. Az 50 mA és a 160 A között nagyságrendileg nagyon nagy a különbség.

– A biztosíték nem életvédelmi, hanem inkább tűzvédelmi biztosíték, ugye?

– Hát igen, zárlatvédelmi. Ott a vezetéket véded végül is. Nyilván az alapján kell méretezni, hogy mit fogsz rákötni, mert más, hogyha egy sütő kerül oda meg megint más, hogy ha hegesztőgép. Általánosan az ingatlanoknál B karakterisztikát kellene rakni, csak hát ugye nem ez az általános. Az elterjedt még mindig a C karakterisztika.

– Szerintem én is olyanokat szoktam látni az ingatlanszemle során.

– Igen. C karakterisztikát még a szabvány megengedi, tehát a C13-ast például lehet 1,5 mm²-es kábelre rakni, világítási áramkörre a C10 a maximum, vagy B16. A lakáselosztó 3 méteres sugarú körében 1,5 mm²-es vezetékre lehet C16-ot rakni dugaszoló áramkörre, és ez szerintem sok embernek a fejében így megragadt, és azt gondolják, hogy akkor lehet mindenhova.
Egyébként a kismegszakítóknak van egy olyan hátránya, hogy senki nem tudja, hogy az mikor ment tönkre. Belülről vannak mechanikus alkatrészek benne, rugók stb. Magyarországon ez az elterjedt, Németországban például általában olvadó biztosítékot használnak.

– Azt akarod mondani, hogy ott van a bizti, és lehet, hogy nem is tudjuk, hogy már rég nem működik?

– Igen. Azért jobb az olvadó biztosíték, mert hogyha az olvadó biztosíték kiment, tehát kapott egy zárlati áramot, azt utána kidobod, belerakod az újat, az új tudni fogja az értéket.
De a kismegszakítóról senki sem tudja megmondani, mikor romlik el.

És akkor maradjunk a FI-relénél. Ugyanígy, a FI-relénél is minden márkánál megvan a gyártói előírás, hogy milyen időközönként meg kell nyomni a teszt gombot. Például a Schneidernél fel évente meg kell nyomni. Na ezt senki nem nyomja meg soha. Ilyenkor oxidálódnak bent az alkatrészek, minden ’beáll’ és amikor oldania kellene, akkor nem old.

Nekem az a tapasztalatom, hogy ami 5 évnél régebbi vagy jó, vagy nem. Ha nem jó, akkor általában az szokott lenni, hogy nem tudja a kioldási időt, áramot, olyankor én átmozgatom vagy tízszer a tesztgombbal, és utána megint vagy jó vagy nem. Ha jó, akkor elfogadható, ha nem jó, akkor cserélni kell. Ami 10 évnél idősebb és nem ment le az életben, azok már nem jók. A héten is mértem olyat, ami nem működött. Ott is érdekes volt a tulajdonos, mondta, hogy „Rendben van minden, tíz éve lett felújítva, van FI-relém, biztonságban vagyok.” Rádugtam a gépet és nem ment le.

– Akkor ezek szerint van egy szavatossági ideje ezeknek a FI-reléknek is, mint mondjuk egy szén-monoxid-érzékelőnek.

– Hogyha meg lenne nyomkodva a tesztgomb, úgy ahogy meg kell nyomkodni, akkor nem lenne gond. A munkahelyeknél kötelező erről egy karbantartási naplót vezetni: odamegy a villanyszerelő, megnyomkodja, leírja, hogy megnyomkodta, ő nem tud ebből mérni semmit, de megnyomta. Amikor 3 évente megyek ki felülvizsgálni, rárakom a gépet, és jó. Nyilván ott is van, hogy elromlik, mert egyszer minden elromlik.

2024-ig elhagyható volt a villamos biztonsági felülvizsgálat ingatlan adásvételnél, ha volt FI-relé. Oké, csak ki mondja meg, hogy az a FI-relé jó-e még?

– Akkor gondolom nem örültél ennek a kitételnek. Most jobb, hogy nincs?

– Igazából igen, mert így a hibák kiderülnek. Egy hamis biztonságérzetet adott neked, hogy van FI-reléd és biztonságban vagy, miközben meg nem voltál biztonságban.

– Hol van a helye a FI-relének? Mert gyakori, hogy a kazán előtt van, mert az új kazánhoz előírják.

– A lakás elosztóban. A helyével kapcsolatban még probléma, hogy van külön kültéri FI-relé, ami – 25 fokig garantálja, hogy működőképes. Gyakran a külső fadobozos villanyórába kerül a lakáselosztó is. De ha oda sima beltéri FI-relé kerül, akkor az már a hidegben nem biztos, hogy működni fog. Ez egy általános hiba a felülvizsgálatnál.

– És abban van különbség, hogy a villanyóra mögött van vagy a lakáselosztóban?

– A védelmet tekintve nincs. Tehát ha fel van rakva és működik, akkor az úgy rendben van.

– A mérőóra szabványosítással kapcsolatban mi a fontos tudnivaló?

– A földelő szonda. A mérőóránál ez a legnagyobb hiba. Mindenhol más a talaj a minősége, más a vezetőképessége. Akkor lehet megállapítani, hogy milyen földelő szonda szükséges oda, ha előtte kimegyünk és lemérjük a talajt. Nem mindegy, hogy a mészkőbánya környékén lakunk, vagy pedig egy mocsaras, lápos vidéken, de én azt vettem észre, hogy egy agyagosabb területen egy 3 méteres keresztföldelő szokta tudni az értéket. Azért nem szeretik, mert nagyon nehéz leütni. A rúdföldelőt könnyű leütni, csak nem hozza az értéket, a keresztföldelőt nehéz leütni, de hozza az értéket. Találkozok olyan ingatlanokkal is, ahol 0,7 ohm-ot mértem. (Az értéknek 10 ohm alatt kell lennie, általában 6-7 ohm körül szokott lenni.) Kérdezem a tulajt, hogy „Mi történt itt?” És akkor elmeséli, hogy hogy be van kötve a ház vasbeton alapozása és a kerítés vasbeton alapozása is körben. Mondtam neki, hogyha itt PEN szakadás lesz, a szomszédokban már rég mindenkit megrázott az áram, meg mindent kiütött a konnektorban, ő meg semmit sem fog észrevenni. Úgyhogy vannak nagyon jók is.

A szonda is egyébként idővel elkorrodál. Ez egy vasdarab, ami le van ütve a földbe és szépen-lassan teljesen elrozsdásodik. Vannak országok, ahol elő van írva, hogy 10 évente kötelező cserélni.

– Jöhetnek a horror sztorik!

– Ez egy új szerelés. Ide még a régi nevén EPH [egyenpotenciálra hozó hálózat, azaz földelés] jegyzőkönyv miatt hívtak ki. Teljesen új szerelés, „rendben van minden”, csak kellett nekik a jegyzőkönyv. Kimegyek, nincs szonda. Már itt kezdődött. A lakáselosztóban megláttam az XBS-t. Gondoltam, hogy itt még problémák lesznek. EPH sehol nincs kihúzva, a gázcső nincs rákötve az EPH-ra – ezek ugye kötelező elemek. És akkor mondtam a nőnek, hogy szemrevételezés alapján ezt inkább hagyjuk, mert itt nem lesz se mérés, se jegyzőkönyv. És akkor mondja, hogy nézzek már rá egy-két konnektorra, mert két hete lett kész a szerelés, és a konnektorok elolvadnak. Hát így néztek ki a konnektorok:

Na most itt ennél a konnektornál hurokimpedanciát mértem. Ennek zárlatba 160ampert kellene tudnia a C16-nál, itt ez tudott 6,59A-t, tehát ez a biztosíték sose ment volna le. És akkor ránéztem a lakáselosztóra, már ott is látszott, hogy kezdett megolvadni és égési nyomok vannak.

A fedél mögött meg már leolvadt a szigetelés is a kábelekről.

– Következő horror sztori. Ez egy törpefeszültségű trafó, ezt konyháknál a LED-világítási áramkörrel rakják be. Teljesen szabadon hagynak mindent. És ez be van rakva a konyhaszekrénybe. Amikor rakod be a fém serpenyőt, vagy a fém tálkát, megrázhat az áram, amikor hozzáérsz. Tegyük fel, hogy van ÁVK-d [áram-védőkapcsoló, azaz FI-relé], belenyúltál, de nem halsz meg, mert leoldott. Viszont akkor is kapsz egy kis áramütést, amitől leszédülsz a létráról -nyilván az se jó.

– És még egy nagyon fontos oldalára szeretnék rávilágítani a villamos biztonsági felülvizsgálatnak. Te, mint eladó, eladod az ingatlanodat, 5 év szavatosságot kell vállalnod rá. Beköltözik az új tulaj és simán előfordulhat, hogy mondjuk az egyik lámpa zárlatos. Lekapcsolja a lámpát, utána is kint marad a fázis, mert a nullát szakította meg az emberünk. Tehát lekapcsolt állapotban is ráz. Jön az új tulaj, két nap múlva felmegy a létrára, hogy ő lámpát cserél, megrázza az áram, meghal. Ki megy ilyenkor a börtönbe? Na, ez egy nagyon jó kérdés.

– Na és ki megy ilyenkor a börtönbe? A szerelő vagy a tulajdonos?

– Az eladónak kötelező lett volna megcsinálni a VBF-et [villamos biztonsági felülvizsgálat], hogyha meg lett volna, akkor nem történik baleset. Az ingatlan adásvételnél nem kell, hogy hibátlan legyen. Ez olyan, mint amikor veszel egy használt autót: a használt autót sem úgy adja el senki, hogy új gumikat rak rá, meg kicseréli előtte az olajat.

– Tehát akár életveszélyesen is el tudod adni, csak tudjon róla a vevő, hogy életveszélyes?

– Ha az jön ki, hogy életveszélyes, nekem nincs jogköröm arra, hogy azonnal feszültségmentesítsek. Ilyenkor leírom a jegyzőkönyvbe, hogy az ingatlan tűz- és életveszélyes, azonnali feszültségmentesítés kötelező, amennyiben ez nem történik meg, minden felelősség a tulajdonos/üzemeltetőé. Ilyenkor van nálam egy nyomtatvány, azt kitöltöm gyorsan és aláíratom a tulajjal, hogy ő ezt tudomásul vette.
De abban nem vagyok 100%-ig biztos, hogy életveszélyesen el lehet-e adni. Ebben nem tudok állás foglalni, ez már inkább jogi kérdés.

Például előfordult már az is többször, hogy rázott a gázcső.

– Hogy fordulhat elő, hogy ráz a gázcső?

– Az egyik lehetőség, hogy PEN szakadás van, amikor kóborol visszafelé az áram és keresi az utat.

Ezen kívül volt nem rég egy olyan eset is, ahol a konyhában felül gázrózsa volt, alul meg elektromos sütő. Az elektromos sütő be volt dugva egy olyan konnektorba, ami nem volt földelve. Zárlatos lett a sütő, ilyenkor a zárlati áram nyilván a gázcsövön távozik, mert valahova mennie kell. Például így is rázhat a gázcső.

– Be lehet dugni egy földeletlen dugaljba a sütőt?

– Földelt kialakítású volt a dugalj, csak éppen a földelés nem volt bekötve rajta. Ez kívülről megint csak nem látszik.

De nézzük csak a tegnapi napot. A sodrott vezetéken nem volt érvéghüvely. Nagyon gyakori hiba a tűzeseteknél, hogy a sodrott vezetékre nem raknak érvényhüvelyt, rossz a kontakt, és abból alakul ki a tűz.

Megint csak gyakori hiba, hogy szabad vezetékek lógnak ki a falból, rajta a fázis, belenyúlsz és vége. Vagy a barna vezeték át van jelölve zöldsárgára, meg hasonlók. Vagy a mérőóránál a nulla már el van égve, természetesen mindez egy fadobozban. Vagy amikor égési nyomot látok, akkor már tudom, hogy baj van. Ezt egy kötési hiba is okozhatja, amikor nincs rendesen meghúzva a kötés.

– És már attól elkezdett melegedni?

– Persze, attól elkezd melegedni, utána egyre nagyobb az ellenállás, egyre jobban melegszik és egyszer majd kigyullad. Vagy amikor a lakáselosztónál zöldsárgával visszük el ide-oda a fázist, és aztán csodálkozunk, hogy a mikró ráz, mert valamit elkötöttünk.

– És ezek nem házilagos szerelések, hanem szakemberek csinálták?

– Lehet, hogy sok villanyszerelő fog rám haragudni, de az, hogy milyen árat mond, az semmiben nem befolyásolja, hogy jó munkát végez-e vagy sem. Voltam olyanok után mérni, akik több millió forintos kivitelezést végeztek és egy katasztrófa volt. Meg volt olyan is, hogy a szomszéd Józsi bácsi nyugdíj mellett 180 ezer forintért újrahúzta az egész házat, és hibátlan. Tehát ez alapján megint nem lehet megmondani.

A másik véglet, amikor egy villamosmérnök magának, vagy hobbiból szerel. És mondjuk betesz az egyszobás lakásba 24 kismegszakítót. Mindenre külön. Meg három FI-relét, külön  a fürdőszobára, a konyhára, meg arra az egy szobára.

– Más-más karakterisztikával, vagy miért?

– Nem, hanem azért, mert ha valami probléma van a konyhában, attól még legyen már áram meg világítás a szobában, ne menjen le mindenhol. Oké, egy családi házban természetes, ahol elkülönítünk alsó, meg felső szintet, kültért, meg mondjuk a garázst. De egy 20 m² lakásban erős túlzás.

Na, nézzünk pár példát a friss képek közül. Hát, ez is egy ilyen élményfürdő: ott a zuhanyzó, közvetlenül mellette a lámpa. Simán belemegy a víz.

Ez az elmúlt egy hét, tehát ez nem válogatott dolgok. Ez egy bejárati ajtó és mellette a csengő. A lámpakapcsoló helyén szabadon lógnak a kábelek, rajta a feszültség. Nyúlsz a csengőért, véletlenül hozzáérsz és kész.

Amikor kormos valami, ott már nagyon nagy baj van.

– És a fürdőszobában a csapfedeles dugalj, az már nem is tétel?

– Ez is egy érdekes kérdés. Két tévhit él a fürdőszobákkal kapcsolatban. Az egyik, hogy a nullát is szakítani kell. Ez nem igaz, jó, ha szakítva van, meg inkább szakítsuk, de nem kötelező. A másik, ez a csapfedeles téma, hogy a csapfedél a vizes helyiségben kötelező.

– Azt akarod mondani, hogy nem kell a fürdőszobában csapfedél?

– A szabvány szerint nem kell. De én mindig azt mondom, hogy legyen. Fürdőszobában van még valami, amit a jó villanyszerelők is gyakran elhibáznak, mégpedig az, hogy az épített zuhanyzókra vonatkozó szabványokat nem ismerik. Ott a víz forrásától 120 centire lehet az első 240V elektromos akármi.

Na most akkor nézzük a konyhát. Ott is az első elektromos konnektor 120 centire lehet a csaptól. Na, ezt melyik panelben lehet megoldani?

Másik sztori: Pesten voltam nem olyan rég, a műszeremet is majdnem eldurrantottam. Félbe is maradt a felülvizsgálat. A hölgy, aki csináltatta, három gyerekkel költözött volna oda azon a héten. Akkor ő nem tudta, hogy kötelező ez a felülvizsgálat, csak azt tudta, hogy létezik. Viszont látta, hogy vannak problémák és addig nem akart fizetni a villanyszerelőnek, amíg valaki meg nem nézi. Mutatom a képeket. Új szerelés. Színre szín, számra szám. Ügyesen szétválogatta őket.

– Na, figyelj! Mutatok neked egy olyan ingatlant, ez mondta nekem a csávó, hogy ő 20 éve itt lakik, olyan rossz nem lehet, mert csak két konnektor égett ki. Így nézett ki az összes konnektor. És csak egy olyan konnektort találtam az egész ingatlanban, ami jó volt.

– Ez egy stand up comedy-nek is elmenne.

– És akkor egy lámpa, ami így volt megtoldva a levegőben szigszalaggal.

– Egy másik. Csak ez itt maszkoló szalag.

– Az legalább jól ég.

– Ráadásul ez a lakás egy kétgyerekes családanyának volt kiadva, ahol egy négyéves és egy másfél éves gyerek lakott ilyen körülmények között. Érted? Tehát itt bárki meghalhatott volna bármikor. Szerencsére az új tulajdonos nagyon korrekt volt, mert a felülvizsgálat péntek délután történt és szombat délelőtt már ott is volt a villanyszerelő. Ő inkább kifizette a hétvégi díjat pluszban, hogy azonnal újra legyen kábelezve a lakás.

És így laknak emberek. Egyébként ahhoz képest, hogy milyen állapotok vannak így átlagosan az ingatlanokban, kevés a lakástűz és a halál.
Mondjuk pont az én utcámban két ház égett le ugyanazon villanyszerelő miatt. Az enyém is ugyanúgy volt megcsinálva, mert azt is ő csinálta. Az enyémnél a bejövő 4×16 mm²-es alumínium vezetéket az óránál egy 1,5 mm²-es alu kábellel kötötték rá a C32-es biztosítékra. Tehát konkrétan ott volt egy izzó szál, egy olvadó biztosíték -mert annak minősült ebben a formában- ami vagy fellobban, vagy nem. Hogyha fellobban, akkor mit gyújt ki? Nekem az volt a szerencsém, hogy nálam házon kívül volt, a másik két háznál pedig a ház oldalában a fadobozban és gyakorlatilag az gyújtotta fel a házat.

Én, mielőtt felülvizsgáló lettem, az iparban dolgoztam. Néhány lakást leszámítva legfőképp multiknál dolgoztam. Ott azért nagyon rendben van minden, mert odafigyelnek a biztonsági előírásokra és sosem gondoltam volna, a lakosságnál ekkora problémák vannak. Látom más felülvizsgálóknál is, amikor teszik fel a jobbnál jobb képeket.

– Van egy csoportotok, ahol szórakoztatjátok egymást, hogy ki mit talált?

– Igen, én nagyon szeretem a VBF-es csoportot. A villanyszerelő csoportokkal az a probléma, hogyha kirakom, hogy mondjuk nincs védőföld a lámpánál, mi a válasz? „Ó, sehol sincsen, most se húzunk, nem kell az.”

– Nem szoktuk.

– Nem szoktuk, meg a Józsi ezt mondta, meg a Gyula azt mondta, hogy így legyen. A VBF-es csoportban viszont hogyha bárkinek bármilyen kérdése van, vagy bármilyen vita alakul ki, akkor a komment az az, hogy márpedig az MSZHD 60364-7-711 szerint így kell csinálni, és pont. Esetleg valaki odaírja, hogy oké, de az MSZ 1600 -valami szerint meg akkor úgy kellett… Szóval egészen más szinten megy a vita.

– Mi kell ahhoz, hogy biztonságos legyen egy elektromos hálózat?

– Hát, amit én mindenképpen javaslok, hogy mindenki rakjon be FI-relét és azt a megadott időközönként nyomkodja is meg, ne maradjon el. Néha pedig méréssel is ellenőriztesse le. Mondjuk az időszakos felülvizsgálat 6 évente kötelező, az erre pont megfelelő.

Kevesen ismerik a túlfeszültség-levezetőt és a fázisőrt. A túlfeszültség-levezető arra való, hogy ha mondjuk villám csap be valahol a környéken, akkor azt levezeti anélkül, hogy a lakás berendezései károsodnának. Furcsa a szabályozás, mert nem azt írja elő, hogy kötelező-e vagy sem, hanem azt, hogy amennyiben a lakás elektromos berendezéseinek az értéke meghaladja a túlfesz-levezető árának ötszörösét, akkor be kell építeni. Ennek akkor van jelentősége, ha villámcsapás miatt a biztosítón be szeretnél hajtani mondjuk 500.000 Ft-ot, mert akkor ő meg fogja kérdezni, hogy amúgy volt-e túlfesz-levezetőd?

A fázisőr pedig egy fázisfigyelő, ahol beállítod, hogy ha 260 V-ot meghaladja a hálózati feszültség, akkor lekapcsolja a házat. Ez a napelemek miatt lehet egyre érdekesebb, több vétlen ház leégett már az utcájában vagy a környéken található napelemek miatt. Ugyanis ezek sajnos képesek megemelni a hálózati feszültséget.

A biztonságról jut eszembe, hogy nekem ez a tapasztalatom, hogy a nők óvatosabbak. Volt egy eset, amikor a nő azt mondta, hogy legyenek kijavítva a hibák, legyen minden rendben, a férfi viszont azt, hogy eddig is így volt ez a lakás, nem kell ezt megcsinálni. Egy bő hónap után küldték ezt a fényképet:

És a végén még azt szerettem volna mindenképpen elmondani, hogy mindenki vegyen otthonra egy fáziskereső ceruzát! Ha le van kapcsolva a lámpa, akkor is nézzen rá mindenki, mielőtt hozzányúl. Egy 3000 forintos semmi tétel, de életet tud menteni!

Nagyon köszönöm Repka Ádám villamos biztonsági felülvizsgálónak a kellemes beszélgetést és hogy megoszthatom veletek ezeket a gondolatokat!

Vendégem névjegye: Repka Ádám

villamos biztonsági felülvizsgáló

Mobil: 06 30 90 87 616 Facebook: Villamos biztonsági felülvizsgálat Miskolc Repka Ádám E. V