Biztos sokan gondolják az ingatlanváráslás óriási terhe előtt állva, hogy most szeretnének néhány napra vagy hónapra szakemberré válni, hogy ne eshessenek a rafinált tulajdonosok és a még rafináltabb ingatlanközvetítők áldozatává, és gondolják azt, hogy milyen jó dolga van egy mérnöknek.
Abból, hogy mi esetünk is igen cifra volt, én arra következtetek, hogy statisztikai értelemben véve elég nagy az esély erre, ezért mindig megéri ébernek és körültekintőnek lenni! Tanulságul vagy amolyan ízelítőként elmesélem a mi esetünket.
Közel egy évig keresgéltünk megfelelő házat, különböző agglomerációs településeken és Budán egy olyan gazdasági környezetben, aminek most talán megint a hajnalán vagyunk. Az volt a benyomásom, hogy csak rosszabbnál rosszabb házakat kínálnak, mintha jó ingatlan nem is létezne ebben az országban (nyilván létezett, csak akkor, annyiért nem akarta eladni az, aki ki tudott várni).
Millió hirdetést és sok házat megnéztünk de igazán csak egyet szerettünk volna megvenni. Emlékszem, amikor a hirdetését megláttam, felkiáltottam, hogy
„Megtaláltam!”. És tényleg.
Az ingatlanos rafkós volt, se az utcai homlokzat nem szerepelt a feltöltött képek között, se a házszám. Az utca megnevezése igen, de direkt hibásan.
Ennek ellenére sikerült a street view segítségével megtalálni, így a pontos címre szert tenni. A cím alapján pedig lekértük a térképmásolatot és ekkor érkezett az első meglepetés: a hivatalos nyilvántartásban nyoma sem volta annak a szép háznak, amit meghirdettek. Mivel látszott, hogy viszonylag új építésű (legfeljebb 10 éves) ezért csak egyetlen egy dologra tudtam gondolni, hogy egyáltalán nincs a háznak használatbavételi engedélye.
| ❗ INFÓ: A használatbavételi engedélyt, vagy a használatbavétel tudomásulvételét azért adja ki az önkormányzat, hogy ezzel igazolja, hogy az adott ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van és az engedélyezési terveknek megfelelően épült fel. |
Tehát az azt jelenti, hogy a hirdetett ingatlan -hivatalosan, jogi értelemben véve- jelen állapotában lakhatásra nem alkalmas. Ez amúgy sok probléma forrása lehet, de ilyen ingatlanra például a bankok sem adnak hitelt.
A másik dolog, a mi valahogy kiderült, talán hirdetés szövegéből, hogy a ház tartószerkezete kohósalakbeton panelekből készült. Valami rémlett ezzel kapcsolatban az egyetemi tanulmányaim alapján, de az egyik jó barátom, aki akkor a BME Építőanyag tanszékén volt doktorandusz, felhívta a figyelmem arra, hogy bizonyos salakok jobban sugároznak mint kellene.
| ❗ INFÓ: a salak a kohókban és az erőművekben fűtésre használt kőszén égetéséből visszamaradó anyag. Mivel a múlt század során egyre nagyobb mennyiség halmozódott fel ebből a melléktermékből, ezért hasznosítás után néztek. Kézenfekvő volt a beton adalékanyagként és a feltöltésként való alkalmazása. Azonban az égetés során a salakban feldúsulnak a nem éghető anyagok, melyek közül az urán sugározni képes. A szén bányászati helyétől és mélységétől függően ez akár jelentős mértékű is lehet. Miután erre rájöttek, megtiltották a salak hasznosítását épületekben, de a megvalósult kivitelezéseket nem vizsgálták, nem is tudták teljeskörűen vizsgálni. Ezek a salakok még most is sugároznak, növelve a rákos megbetegedések rizikófaktorát. |
A második részből megtudhatod a történet végét.