Évek óta nagyon népszerű a spanyol ingatlanpiac, aminek következtében az árak folyamatosan nőnek. Mi magyarok, csak egy kis szeletet szakítunk ebből, a legnépszerűbb az angol, német és francia (nyugdíjasok) körében. A vonzereje abban rejlik, hogy a relatív alacsony ingatlanárak relatív alacsony élelmiszer és szolgáltatási árszínvonallal párosul, míg az egészségügyi ellátás és az oktatási színvonal pedig átlagon felüli. A turisztikai lehetőségeket nem is említve. Tulajdonképpen ki ne szeretne ott élni? (Aki nem szereti a meleget.)
Fénykép: Micskei Bernadett
Most már megközelíteni sem annyira nehéz, hetente 70-80 repülőjárat indul Budapestről spanyol városokba. Egy ír-magyar kettős állampolgárnak néztem egy lakást egy tengerparti kis városban, 50 m-re a tengertől.
A korábbi tapasztalatunk is az volt -és most is-, hogy senki sem beszél angolul a reptéren kívül, és a booking-com-on angol nyelvű leírás alapján lefoglalt szállás házigazdája sem beszél egy kukkot sem angolul. Így aztán néha nagyon nehéz boldogulni. Az ingatlanosok sem beszélnek az esetek túlnyomó többségében angolul, még akkor sem, ha amúgy azt állítja magáról, hogy ő tud. Egy angol nyelvű megkeresésre simán válaszol spanyolul. Szerencse, hogy ez az AI-alapú fordítások korában már egyre kevésbé megoldhatatlan probléma, de telefonálni így igen nehéz. Erre sajnos fel kell készülni, aki itt szeretne ingatlant vásárolni.
Ennek a lakásnak az ingatlanosa szerencsére pár szót beszélt angolul, így fel lehetett tenni neki kérdéseket.
Tartószerkezet
De előre le kell szögezni, hogy Spanyolországban nem úgy építenek mint nálunk. Fejlett nyugati ország, emiatt gondolhatnánk, hogy sokkal jobban. De nem. Sokkal rosszabbul. Eleve más klímaosztályba tartozik, mint Magyarország, ezt azt jelenti, hogy gyengébbek például a hőszigetelési előírások. Azaz lényegében nagyjából nincsenek is. Ami számomra érthetetlen, hiszen, ha valahol nem a hideg a fő probléma, akkor nyilván a meleg. Persze, ott is folyamatosan szigorodnak az elvárások, de valahogy összességében olyan érzésem van, mintha 30-40 évvel le lennének maradva az építési technológia terén. Ami azért igencsak megdöbbentő.
Alapvetően vasbeton pillérvázas szerkezeteket építenek, amit utána vázkitöltő fallal zárnak le. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy fognak egy válaszfaltéglát, abból is a vékonyabbat (előfordul, hogy 4-5 cm) és rossz irányba elfordítva építik fel belőle nem csak a belső válaszfalakat, hanem olykor a külső határoló falakat is. Hőszigetelés nélkül. Jó, az új építésűekben már kéne lennie valahol (a rétegek között vagy kívül) hőszigetelésnek is, de régebbiekben biztos, hogy nincs. Ha nem 5cm a homlokzati fal, hanem 15 cm körüli, akkor már nagyon jók vagyunk. De még mindig nem a hőszigetelő blokkból vagy a pórusbetonból készült, amit mi itthon ismerünk és megszoktunk, hanem a rossz irányba elfordított válaszfaltéglából, duplán (esetleg újabban triplán) rakva. Meg nálunk 20 cm vastagságnál kezdődik a külső határoló fal.
Fénykép: Micskei Bernadett
Azt mondta az ingatlanos, hogy „Ez tégla, ez még jó! Nem olyan, mint az új építésűek, amit gipszkartonból építenek…” Vannak külső oldalra szánt, vízálló, időjárásálló építőlemezek is -persze nem gipszkarton az-, amiből lehet akár jó akusztikai, hőszigetelő képességű szerkezeteket is építeni, de elnézve a spanyol ingatlanok állapotát, ők sem állhatnak a technológiai fegyelem és minőség magasfokán.
Fénykép: Micskei Bernadett
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tengeri sós levegő sajnos a fémek nagy ellensége és ahhoz, hogy a vasbeton pillérvázas szerkezetek tartósak tudjanak lenni, nem megfelelő az anyagspórolós kivitelezés.
Fénykép: Micskei Bernadett
A tengerparton a rozsdamentes acél korlát is megrozsdásodik. És a néhány éve felszerelt klíma doboza is.
Fénykép: Micskei Bernadett
Födémek anyaga
A födémek általában gerenda-béléstestes rendszerűek, mint nálunk, csak itt nagyon-nagyon sajnálják belőle az anyagot. A tárgyi ingatlannál a terasz alsó gipszkarton fedése leszakadt, víz érhette. A baj az, mintha a födém béléstest is gipszkarton lenne és az is mállana.
Fénykép: Micskei Bernadett
Erre az egészre általában csak egy vékony, épphogy tessék-lássék jelleggel megvasalt betonréteg kerül. Nálunk ez a födém együtt dolgozását biztosító felbeton, ott viszont maga a padlószerkezet.
Padló úsztatás
Emiatt rossz hírem van azoknak, akik a spanyol temperamentumot csak nézni szeretnék, de hallgatni nem. Állítólag 2009-ig nem is nagyon használták a padló úsztatást a gyakorlatban, ami nálunk nagyjából a ’90-évek óta teljesen elterjedt. Így, ha feletted tüsszentenek vagy leejtenek valamit, gyakorlatilag azt is hallani fogod jó eséllyel, nemhogy a napi életvitelt, egy baráti összejövetelről meg inkább ne is beszéljünk… Valószínűleg alapvető kulturális és habitus béli különbségekről van szó és ezek a dolgok a sejtésem szerint csak minket, (onnan nézve) észak-európaiakat zavarnak. Akiben ez komoly aggályokat vet fel, az olyan ingatlant keressen inkább, ahol nincs szomszéd. Túl közel. Vagy friss építésű.
Ablakok
Itthon egyrétegű üvegezésű ablakot már keresve sem lehet találni, legfeljebb egy omladozó ólon. Ott van. A déli oldalon, külső árnyékolás nélkül, belül egy sötétítő zsalugáterrel. Az az ablaküvegen átjutó napsugarak ellen már nem ér túl sokat, csak a fényt tudja kizárni. Ide ablak vagy ablak üveg csere kell és hatékony külső árnyékolás, különben iszonyatosan meleg lesz. Nekünk ugye, mert a helyieknek ez lehet, hogy nem téma.
Fénykép: Micskei Bernadett
Vannak már kétrétegű üvegek is, de valamiért iszonyatosan favorizálják a tolóablakokat, ami a saját keretében is lötyög. Emiatt legfeljebb a legyeket tartja távol -a szúnyogokat már nem biztos- és se légzárása, se hangzárása nincs. Mások az elvárások valószínűleg. Egy ilyen nyílászáró nálunk a vicc (vagy szégyen) kategória lenne.
Fénykép: Micskei Bernadett
Árnyékolás
Mérnöki szempontból igen fontos lenne, hogy a napsugarak kívül maradjanak. Erre a célra a külső oldali zsalugáter ördögien jó találmány, főleg, ha a lamellák esetleg még állíthatóak is. Sok helyen látni a klasszikus, általunk is ismert redőnyt. Vannak egyéb (textil, rolós, felnyitható) árnyékolók is. Ennél a lakásnál semmi sem volt, úgyhogy itt az ablak cserén vagy felújításon kívül feladat a külső oldali árnyékolás megoldása is. A tájolást persze figyelni kell.
Ajtók
Ajtó témakörben túl nagy különbség nincs. A belső ajtók nagyjából ugyanazok a termékek, amelyek itthon is előfordulnak, a bejárati ajtók szintén – nyilván kevesebb hőszigetelő értékkel.
Fénykép: Micskei Bernadett
Fürdők
A fürdők nagyjából mind dizájn, mind kialakítás tekintetében hasonlóak, annyi különbséggel, hogy itt az életet nem lehet elképzelni bidé nélkül. Ez olyan helyi sajátosság, mint a családi házaknál a paella főző „nyárikonyha”. Kell, hogy legyen.
Fénykép: Micskei Bernadett
Amiben talán különbség van az az, hogy itt a téli fagyok hiánya miatt olykor előfordul, hogy a homlokzaton vezetik a szennyvizet. Furi, csúnyán néz ki, de ha belegondolunk: felújítás, átalakítás és karbantartás szempontjából igen előnyös.
Fénykép: Micskei Bernadett
Ennek a háznak a fürdőjében egy kicsit magasabb volt a nedvesség a kád körül, nem kizárt, hogy valami szétcsúszott.
Fénykép: Micskei Bernadett
Bauxitbeton és azbeszt
Ezek a zseniális anyagok előfordulnak Spanyolországban is, így nem árt rákérdezni, hogy a kinézett épület tartalmaz-e ilyesmit.
Tetők
Alapvetően kétféle tető létezik Spanyolországban is: lapostető és magastető.
Fénykép: Micskei Bernadett
Nagyon sok hirdetést előszűrtem és azt látom, hogy a lapostetővel bajlódnak ők is, gyakran beázik. Aztán megpróbálják vízszigetelni. Ha az se megy, tesznek fölé egy kis hajlásszögű lemez tetőt. Egy dologgal viszont nem foglalkozik senki: a hőszigeteléssel. Persze gondolom, ők hozzá vannak szokva a meleghez.
De aztán így meg égeti a pénzt és az áramot mindenki a klímával. A mostani út során direkt figyeltem és számoltam: kb. 300 km alatt egészen pontosan két tetőn volt napelem. Érdekes, hogy ez itt nem olyan elterjedt, mint idehaza.
Fűtés
Az nincs. Klíma. Olykor szilárd tüzelésű vaskályha vagy kandalló. Központi fűtésre a középső és déli régiókban nem kell számítani. Az újabb ingatlanokban esetleg elektromos törülközőszárító is van már a fürdőben. A régiekben meg kicsi bedugós hősugárzó.
Vásárlás folyamata
Aki úgy gondolja, hogy az ingatlanvásárlás mindenhol ugyanúgy történik, az téved. Spanyolországban nem alapjaiban, de részleteiben más a helyzet, mint itthon. Vannak viszont magyar ügyfelekre szakosodott ügyvéd-ingatlanos irodák, akik youtube videóban mondják el, hogy ez hogyan történik. Hát közel sem olyan egyszerű, hogy odamész, kiválasztod, megveszed. Több hónap és több szerződés. Spanyol bankszámlaszám és spanyol azonosító-szám nélkül viszont nem is fog menni. Az az érdekes, hogy ez utóbbi megszerzéséhez nagyjából lehetetlenség időponthoz jutni a hivatalban. Ezen a ponton viszont pont olyan, mintha itthon lennénk. 😊 Tehát egy biztos: ez hónapokig el fog tartani.
Tájékozódni kell a közjegyzői és ügyvédi költségekről (az ügyvéd szerepe és felelőssége más, mint idehaza), a tartományban érvényes ingatlanvásárlási adóról (változó, de többszöröse a hazainak) és arról, hogy ki fizeti az ingatlanközvetítő jutalékát és az mennyi (régiónként változó szokások).
Tudd, mit veszel!
Szöveg és fényképek: © Micskei Bernadett (okl. építészmérnök, ingatlanvagyon-értékelő, beruházási projektvezető)
Borítókép: © Micskei Bernadett (okl. építészmérnök, ingatlanvagyon-értékelő, beruházási projektvezető)
Műszaki állapotfelmérés ingatlanvásárlás előtt: TUDD, MIT VESZEL!
Főoldal: ingatlanmernok.hu
Időpont foglalás: minup.io