Így hát egy jó barátunktól kölcsönkértünk egy Geiger-Müller számlálót (sugárzásmérőt) és már ezzel felszerelkezve mentünk a legelső megtekintésre.
Az ajtóban a szívélyes üdvözlés után megkérdeztem, hogy van-e a háznak használatbavételi engedélye? A döbbenet ült ki az ingatlanos és a tulaj arcára, és csak annyit tudtak kérdezni, hogy „Honnan tudom?”. Mondtam, hogy nem szerepel a térképmásolaton a bővítés. Mondták, hogy hát igen, nincs elintézve. Építési engedély van és elmesélték, hogy miért nem fejeződött be a folyamat.
A kezdeti sokk után a következő kérdésem az volt, hogy megengedik-e hogy bekapcsoljam a sugárzásmérőt. Elmondtam az okát, de szerintem nem voltak tisztában a kohósalakbeton tulajdonságaival. Mindenesetre mértünk és nem volt bent nagyobb sugárzás, úgyhogy ezzel kapcsolatban megnyugodtunk.
A házban amúgy volt egy hatalmas repedés, ami miatt lehet, hogy sokan hátat is fordítottak a háznak.
INFÓ: ha repedést látsz valahol, jobb óvatosnak lenni és szakértő (statikus) segítségét kérni. A szerkezetek repedéssel jelzik az elhasználódási, túlterhelési, anyag, alapozási vagy dilatációs hibákat. Ezek közül nem mindegyik veszélyes és az anyagtól (beton, vasbeton, acél, tégla, fa) is jelentős (!) mértékben függ, hogy mekkora repedés számít veszélyesnek. Legalább ugyanennyire legyél gyanakvó, ha frissen festett egy adott falszakasz.
Az a bizonyos repedés viszont a régi és az új épület találkozásánál volt, ahol eltérő időben, eltérő terhek és eltérő anyagok találkoztak. Gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy ezen a ponton repedés képződjön, viszont tartószerkezeti jelentősége nincs.
A ház amúgy szuper volt, így ártárgyalásig került a dolog.
Az ártárgyaláson kitételként kötöttem ki a használatbavételi engedély megszerzését. Hogy miért? Építészmérnök vagyok én is, el tudtam volna intézni, nem? De, minden valószínűséggel. Viszont tudtam azt is, hogy potenciálisan milyen buktatókat rejt magában egy ilyen folyamat.
Nem arra vágytam, hogy igazam legyen, hanem hogy minél hamarabb beköltözhessünk. Az élet viszont hozta a szokásos formáját és kiderült, hogy a szomszéd kéményét meg kell magasítani a ráépítés miatt.
INFÓ: a térdfalmagasítással a mi házunk tetője magasabbra került, ami megváltoztatja a kémények szélviszonyait, úgynevezett torlasznyomás alakulhat ki, ami ahelyett, hogy segítené a kémény szellőzését, befelé fúj(hat)ja a füstöt. Ilyen esetben gondoskodni kell a közeli kémények megmagasításáról is, ami az építtető (ingatlan tulajdonosának) feladata és költsége. Ha megvettük volna az épületet jelen állapotában, akkor ez a költség és a szomszéddal való egyezkedés, valamint az engedélyezés procedúrája minket terhel – amit polgári peres úton behajthattunk volna az előző tulajdonoson, kb. 10 év múlva várható eredménnyel.
A szomszéd azonban szemfüles volt és nem elégedett meg a magasítással, hanem rögtön bélelést is kért hozzá. Ugye mondanom se kell, hogy százezrekről beszélünk és hónapokról, mire ezt sikerült lezongorázni a szomszéddal, a kéményseprővel és a hivatallal.
A házvásárlás nem mindig olyan idillien gyors átfutású, mint ahogyan azt elképzeljük. A mi esetünkben a fentiek miatt összesen fél év telt el az első megtekintés és a birtokba adás között. Érdemes idejében elkezdeni és pár hónapot ráhagyni az átfutási időre – főleg, ha valamilyen határidő keretek közé szorít minket!
Főoldal: ingatlanmernok.hu